Lánczi Tamás felvetésére, miszerint az év a permanens krízisek ideje volt, amelyet a COVID utáni talpraállás, majd az ukrajnai háború kitörése óta a háború közelsége és az energiaválság súlyosbít, elsőként Kiszelly Zoltán reagált. A politológus szerint
az ukrajnai háború hatására felgyorsultak azok az energiaátmeneti folyamatok, amelyek a fosszilis energiahordozókról a zöld energiára áttérést szolgálták. Azonban még nem látni, hogy ennek kik lesznek a nyertesei és a vesztesei.
2022-ben robbant, de jóval korábban kezdődött a globális játszma
Megadja Gábor azonban úgy látja, hogy jelenleg egy geopolitikai átrendeződés folyamatában vagyunk. Mint mondta, Oroszország ukrajnai háborúját megelőzték olyan események, mint például az USA kivonulása Afganisztánból. A történész szerint úgy tűnik, mintha Vlagyimir Putyin „fel akarta volna borítani az asztalt” és újrarendezni az erőviszonyokat.
Kapcsolódó tartalom
Schiffer András viszont arról beszélt, hogy nem tekinthető történelmi fordulópontnak a 2022-es év. Schiffer értelmezésében
már a 2008-as pénzügyi világválság kirobbanásakor beindultak azok a törekvések, amelyek során a globális tőke a szuverén nemzetállamok ellen fordult, hogy átvegye a hatalmat.
Hont András azonban úgy látja, hogy az idei év fordulópontot jelenthet atekintetben, hogy számos olyan korábbi elképzelés és törekvés vált semmissé, mint például az atomenergia kivezetése. Az újságíró szerint elképzelhető, hogy egy korábbi történelmi állapotban térünk vissza.
Csak a nyugati világ van válságban?
A műsorvezető felvetette, hogy „a világ háromnegyede köszöni szépen, éli az életét”, ezért lehetséges, hogy csak Európa és a nyugati világ van válságban. Lánczi Tamással vitatkozva Schiffer András azonban felidézte, hogy a COVID miatt bevezetett óvintézkedések továbbra is globálisan vannak jelen.
Kapcsolódó tartalom
A jogász felidézte a kínai COVID korlátozásokat, amelyek súlyosan visszavetették a kínai gazdaságot, illetve komoly fennakadásokat okoztak a globális ellátási láncokban is.
Ehhez a gondolatmenethez csatlakozva Hont András arra emlékeztetett, hogy az ukrajnai háború megközelítésében a nyugati narratíva dominál. Hont hangsúlyozta, hogy a világ számos pontján dúlnak háborúk, számos esetben jóval régebb óta és sokkal több áldozattal, mint a szomszédunkban zajló pusztítás.
Példaként említette Jement, ahol évek óta véres háború zajlik gyermekek és civilek életét kioltva, mégsincs súlya a nyugati közbeszédben. Az újságíró szerint ennek az az oka, hogy az Európa területén dúló háború miatt a nyugati világ a saját jólétének megroppanását éli meg.
Megadja Gábor kiemelte, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban évek óta polgárháború közeli helyzet van, így nem biztos, hogy irracionálisan cselekednek Ukrajna támogatásakor. A történész úgy fogalmazott, hogy „Oroszország és Európa gyengítése mintha érdeke lenne Amerikának”.
Németország jobban fél Amerikától
Lánczi Tamás felvetésére, miszerint a jelenlegi válság egyik legnagyobb vesztese Németország, Kiszelly Zoltán azt hangsúlyozta, hogy a német vezetés kénytelen lesz végigvinni az energiaátállást. A politológus emlékeztetett, hogy német gazdaság sikerességét a német ipar és az orosz energiahordozók több évtizedes együttműködése biztosította. Kiszelly szerint azonban az orosz energiaellátást megszűnésével Németország kénytelen lesz megvalósítani az energetikai átállást.
Kapcsolódó tartalom
Kiszelly hangsúlyozta, hogy Németország vezetése „tiszteli Oroszországot, de nem fél tőle, ugyanakkor tisztelik Amerikát, és félnek tőle”, ezért nem fogják firtatni az Egyesült Államok beavatkozását az európai politikába. Példaként az Északi Áramlat gázvezetékeinek felrobbantását hozta.
Hont András szerint viszont nem ennyire nyilvánvaló az amerikai befolyás például az energiahordozók vonatkozásában. Az újságíró arra emlékeztetett, hogy Magyarország is Azerbajdzsánból fog energiát importálni, ahogyan Európa többi állama is nyit a demokratikusnak nem nevezhető, ám energiahordozókban gazdag térségek felé.
Schiffer András szerint is megkérdőjelezhető az Egyesült Államok hegemóniája. Mint rámutatott, a BRICS államok (Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság) összezártak az ENSZ szavazások során, és szintén önállósodtak az OPEC országok is. Mint mondta, az USA a világpolitikában Európán, Japánon és Dél-Koreán kívül sokkal több szövetségesre nem számíthat.
Schiffer arra is emlékeztetett, hogy a „globális délhez” tartozó országok sokáig szenvedtek az északi államok „arroganciájától”. Az ügyvéd szerint ráadásul ezek az országok hiába különböznek kulturálisan, mégis közös bennük, hogy nem akarnak egy globális vállalati irányítású világhoz tartozni.
Az USA pozícióvesztését erősítve Kiszelly Zoltán arra emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok szövetségeseinek megrendült a bizalma az afganisztáni kivonulás után. Emellett pedig például a BRICS államok azért is erősíthetik a szövetségüket, mert láthatták, hogy az orosz invázió után a nyugati fél saját döntése alapján befagyasztotta Oroszország nemzetközi bankokban tárolt pénzvagyonát.
Kapcsolódó tartalom
Azzal kapcsolatban, hogy számos cikk jelent meg a sajtóban, amelyek szerint az Egyesült Államok tetemes bevételre tesz szert az ukrajnai háborúban, Schiffer András úgy reagált, hogy a háborúk legnagyobb haszonélvezői általában a fegyveripar résztvevői és a nagy energiacégek. Ahogy arra emlékeztetett, az USA által indított korábbi inváziók, mint az afganisztáni vagy az iraki háború, mind az amerikai hadiipar bevételeit gazdagították.
Hont András ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a nagy nyugati üzleti körök nyeresége dacára egyik érdekcsoport sem lehet biztos abban, hogy a háború hosszan fenntartható.
Kiemelt kép: hirado.hu grafika