logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Századvég: Az európaiak békét akarnak, nem szankciókat

Az Európai Unió hozzáállása az orosz–ukrán háborúhoz a közösség külpolitikájának kiemelt prioritású területe. A harcok intenzitása folyamatosan fokozódik és – a háborús feleken túl – Európa szankciós terhei is egyre emelkednek. Ennek ellenére Brüsszel törekvéseiben nem jelenik meg hangsúlyosan az érintettek tárgyalóasztalhoz ültetésének szándéka. A Századvég kutatásának eredményei alapján azonban az európaiak azt várnák el a vezetőiktől, hogy a mielőbbi békekötésen és a háború gyors lezárásán dolgozzanak.

Az orosz–ukrán fegyveres konfliktus kirobbanása óta a nyugati politikai elit – mind kommunikációjában, mind javaslataiban – nagyobb hangsúlyt fektet Oroszország megbüntetésére, mint a béketárgyalások elősegítésére. Brüsszel szankciós és külpolitikai törekvéseinek jelentős része távolabb sodorta a felek közötti megállapodásnak és a háború gyors lezárásának esélyét. A Századvég Európa Projekt-kutatásának keretében megvizsgálta az európaiak hozzáállását a háborúhoz és a béketárgyalásokhoz.

Az európaiak kétharmadát aggasztja a háború

Az Európai Unió átlagát tekintve, a megkérdezettek 68 százalékát nyugtalanítja a háború, és több mint egyharmaduk nagyon aggasztónak találja a konfliktust. A legmagasabb arányok Magyarországon (nagyon aggasztó: 62 százalék, inkább aggasztó: 31 százalék) és Németországban (nagyon aggasztó: 51 százalék, inkább aggasztó: 30 százalék) tapasztalhatók. Az eredmények alapján a tagállamok közötti különbségeket elsősorban a történelmi előzmények és az orosz kereskedelmi kapcsolatok befolyásolják. Vélhetően előbbi felelős azért, hogy a balti államok, utóbbi pedig, hogy az olajszállításban érintett déli tagállamok lakosságát fokozottabban nyugtalanítja a konfliktus.

Az egyetlen tagállam, amelyben többségben vannak azok, akik nem tartják aggasztónak a háborút, Szlovákia, ahol összesen 48 százalék jelölte meg a nagyon és az inkább aggasztó válaszokat (18 és 30 százalékos megoszlásban), a legnagyobb arányt (41 százalékot) pedig az inkább nem aggasztó kapta. A válaszadók megosztottsága meglepő, hiszen Szlovákia szomszédos Ukrajnával, ráadásul több területen kereskedelmi kapcsolatban áll Oroszországgal. Az eredmények egy lehetséges magyarázata, hogy a szlovák lakosság figyelmét más, belső problémák kötik le.

Európa elsöprő többsége békepárti

Az EU egészében a választ megjelölők 82 százaléka egyetért azzal, hogy Oroszországot és Ukrajnát rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra annak érdekében, hogy véget érjen a háború. A tagállami eredmények közötti különbségekből kirajzolódik az Oroszország megbüntetését célzó szankciópárti és a mielőbbi békekötést sürgető szankciókritikus hozzáállás ütközése. A tárgyalások kikényszerítésével legnagyobb arányban azokban a déli tagállamokban értenek egyet (Cipruson 91 százalék, Portugáliában és Görögországban 89 százalék), amelyek Brüsszel korábbi szankciós javaslatcsomagjainak számos részét nem fogadták el. A szintén szankciókritikus Magyarországon a lakosság 88 százaléka békepárti.

Bár valamennyi vizsgált országban többségben vannak azok, akik a mielőbbi tárgyalásokat sürgetik, a szankciópárti tagállamokban ez az arány alacsonyabb. A kérdés leginkább a balti országokat és Lengyelországot osztja meg: az észtek 42, a lettek 36, a lengyelek 31, a litvánok 29 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a háború mielőbbi lezárásáért ki kellene kényszeríteni a béketárgyalásokat.

A kiemelt kép illusztráció.

Ajánljuk még