2016-ban, a migránsválság zsúfolt időszakában – amikor sok százezer közel-keleti ment Németországba –, Ingo Neupert professzor úgy döntött, segítő kezet nyújt. A szociális munka területén tevékenykedő szakember képzési programot indított Nyugat-Németországban, melynek keretein belül 25 fiatal kapott lehetőséget arra, hogy egészségügyi asszisztenssé vagy pedig ápolóvá válhasson.
Ingo Neupert azonban azzal szembesült, hogy a 4 és fél éves képzést végül csupán hárman végezték el, míg egy második, rövidebb időt igénybe vevő tanfolyamot pedig a jelentkezők körülbelül egyharmada abszolvált sikerrel. A tanfolyamok jelenleg szünetelnek – mutatott rá a képzéseknek otthon adó Esseni Egyetemi Kórház.
Németország egy paradoxonnal szembesült
A rekordméretű migráció következtében – melynek során évente egy nagyváros lakosságával egyenlő mennyiségű migráns érkezett az országba –, jelenleg minden hatodik lakos külföldön született Németországban, míg ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államokban (USA) minden hetedik személy rendelkezik ilyen háttérrel – számolt be a The Wall Street Journal cikkében.
A napilap azonban kiemelte, hogy
míg az USA-ban az újonnan érkezettek sikeresen találnak munkát, ezzel szemben Németországban nem ez tapasztalható, annak ellenére, hogy már a gazdasági helyzetet is fojtogató munkaerőhiány lépett fel.
A közgazdászok becslése szerint a német gazdaságnak – amely Európában vezető szerepet tölt be –, 2035-ig közel hétmillió munkahelyet kellene feltöltenie, annak érdekében hogy a nyugdíjba vonuló munkavállalók utánpótlását fedezni tudja.
A szakértők régóta azzal érvelnek, hogy a befogadás az ellenszere a német piacon tapasztalt munkaerőhiánynak, így az országnak évente mintegy 400 ezer képzett bevándorlóra van szüksége, ezzel szemben viszont az érkező migránsok nem felelnek meg ezen kritériumoknak.
A migránsok ugyanis alkalmatlanok a magasabb képzést igénylő munkaerőpiacon való elhelyezkedésre, továbbá Németország képzési rendszerét is kritika éri.
Mindemellett a hivatalos adatok is azt mutatják, hogy
a Németországban élő mintegy 800 ezer munkaképes korú szíriai és afgán állampolgárnak csak egyharmada rendelkezik adófizető munkahellyel – szemben a németek kétharmadával –, mindezt annak ellenére, hogy a legtöbbjük több mint öt éve érkezett.
Továbbá fontos szempont az is, hogy a munkanélküliség a külföldiek körében 12 százalék, a németek polgárok esetében azonban még az 5 százalékot sem éri el – hívta fel a figyelmet az amerikai napilap.
Kapcsolódó tartalom
Új bevándorlási rendszer bevezetését tervezi Németország
A helyzet kezelésére a német kormány jövőre egy új, pontozási rendszerrel kiegészített bevándorlási szisztémát tervez bevezetni az ausztrál és a kanadai rendszer mintájára, remélve, hogy ezzel képzettebb külföldieket csábíthat az országba.
A szakértők azonban szkeptikusak az intézkedéssel szemben, ugyanis még ha az előbb említett célt sikerül is elérni,
Németország valószínűleg továbbra is nagyszámú menedékkérőt fog befogadni, akiket nem tud foglalkoztatni, és akik a segélyezettek körét gyarapítják, vagy pedig a bűnözési statisztikákat növelik, ahol már így is túlreprezentáltak.
„A menekültek és azok a migránsok, akik munkát vállalni jönnek, ugyanazért az infrastruktúráért fognak versenyezni” – fogalmazott Thomas Liebig, a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) migrációs szakértője.
A Németországba újonnan érkező migránsok közül jelenleg csak minden tizedik, míg Kanadába minden harmadik migráns jön munka céljából. A képzett külföldiek bevonzására irányuló korábbi európai program – az úgynevezett a kék kártya program –, az elmúlt évtizedben összesen mintegy 70 ezer munkavállalót vonzott az országba.
Kapcsolódó tartalom
Emelkedő számok
A menekültek száma a világjárvány idején tapasztalt szünet után most ismét ugrásszerűen megnőtt, amit az ukrajnai háború, valamint a Közel-Keletről, Afrikából és Afganisztánból történő növekvő kivándorlás okoz. Az év első felében több mint egymillió ember költözött Németországba, számottevően több, mint 2015-ben, amikor Angela Merkel akkori kancellár szíriai migránsokat fogadott be.
Wolf-Detlef Zeising a közép-németországi Kassel városában működő munkaügyi központban elmondta, hogy mozgalmas évet zárt, ugyanis több száz ukrán menekültet készített fel a német munkaerőpiacra való belépésre. A nyár folyamán húsz ukrán tolmácsot is bevetett. Munkatársai továbbá arról számoltak be, hogy naponta 60 százalékkal több embernek adnak tanácsot, mint korábban ez megszokott volt.
Ennek ellenére Wolf-Detlef Zeising kiemelte,
nem számít arra, hogy az újonnan érkezettek közül sokan 2024 előtt munkát kapnak Németországban, mivel csúszások tapasztalhatók a megfelelő nyelvi és beilleszkedési tanfolyamok részvételi lehetőségeit illetően.
Kapcsolódó tartalom
A német vállalkozások fele csökkenti kapacitását vagy pedig külföldre települ
A német vállalkozások jelezték, azért csökkentik kapacitásukat vagy pedig települnek külföldre, mert nem találnak elég munkaerőt. Németországban a munkanélküliségi ráta 5,5 százalék, ami közel áll a teljes foglalkoztatottsághoz.
„A valóság az, hogy bevándorlók vagy semmi” – mondta Anke Dobbeck, aki egy fűtés- és vízvezeték szerelő céget vezet Berlin délnyugati részén. Nemrégiben vett fel egy fiatal afgánt, aki cégénél korábban egy 3 és fél éves szakképzésen vett részt.
A beilleszkedési folyamat „sok kitartást és támogatást igényelt”, illetve a férfinak a dokumentumok és a lakhatás intézésében is segítségre volt szüksége. Egy másik migráns annak ellenére, hogy aláírta a tanulószerződést, már az első nap után nem jött többet dolgozni – említette a cégvezető.
A német vasúttársaság, a Deutsche Bahn idén mintegy 26 ezer új alkalmazottat vett fel, részben azért, hogy betöltse a munkaerőhiányt, mivel az idősebb alkalmazottak nyugdíjba vonulnak.
Kerstin Wagner, a Deutsche Bahn tehetségszerzésért felelős ügyvezető alelnöke kiemelte, a vállalatnak 900 toborzással foglalkozó munkatársa van, és a cég több mint tíz országban folytatja aktívan ezt a tevékenységet.
Az idén felvett új alkalmazottak közel 23 százaléka Németországon kívül született
– tette hozzá.
A bevándorlók toborzása még így is csekély, ugyanis az ügyvezető elmondása szerint a vállalat idén 3200 potenciális ukrán munkavállalóval beszélt, amelyből csupán 65 főt vett alkalmazásba.
A vállalat újonnan felvett munkatársainak körülbelül 3,5 százaléka származik a hagyományosnak mondható menekülteket küldő országokból, többek között Szíriából, Ukrajnából, Afganisztánból, Irakból, Dél-Szudánból, Venezuelából és Mianmarból.
A képzettség jelenti itt is a fő problémát, mivel a szíriai migránsoknak körülbelül csak az egyharmada rendelkezik középiskolai vagy szakiskolai végzettséggel, ezzel szemben a Lengyelországból érkező bevándorlóknak 70 százaléka – hangsúlyozta a The Wall Street Journal a német Szövetségi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva.
Kapcsolódó tartalom
Az alábbi ábrán a legalább középiskolai vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező személyek lakossághoz mért aránya látható. A legalsó oszlop az ukrán polgárok végzettségének százalékos arányát mutatja, felette a szíriaiakét, utána következnek az afgánok és végül pedig a német lakosok találhatók.
Forrás: Szövetségi Statisztikai Hivatal/The Wall Street Journal
Akadályok a külföldi álláskeresők előtt
Ugyanakkor az álláskeresők is nagy akadályokkal szembesülnek a merev munkaerőpiacon, amely védi a hivatalban lévőket, továbbá hosszadalmas gyakornoki időt követel meg, és ritkán ismeri el a külföldi diplomákat, így gyakran még a szakembereket is arra kényszeríti, hogy a nulláról kezdjék újra a képzést.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Szíriai bevándorlók egy Németország jelentésű felirattal ellátott, rögtönzött útjelző tábla mellett mennek el a dél-németországi Julbachban, az osztrák határ közelében 2015. október 6-án. (Fotó: MTI/EPA/Armin Weigel)