A Volkswagen elektromos autója, és a holland Brekr motorkerékpárja is bemutatkozott az elektromos járművek londoni expóján. A zéró emissziós járműgyártás az európai ipar egyik leggyorsabban fejlődő ágazata: kereskedelmi forgalma két év alatt megduplázódott, piaca idén elérheti a 157 milliárd dollárt. Az EU a világ egyik nagy exportőre: az európai akkumulátoroknak és e-járműveknek, amelyeknek Kína mellett az Egyesült Államok a legjelentősebb felvevőpiaca. Legalábbis az volt.

Az amerikai kormány által meghirdetett Infláció Csökkentési Törvény azonban gyakorlatilag kizárta az európai gyártókat az amerikai piacról.

Washington ugyanis több száz milliárd dolláros állami támogatást írt elő az észak-amerikai klímatechnológiai vállalatok és vevőik számára, akár 2,8 millió forintnak megfelelő adóvisszatérítést is kaphatnak azok a vásárlók, akik európai helyett amerikai gyártmányt választanak.

Már így is van egy háború Európában! Az utolsó dolog, amire szükségünk van, az egy kereskedelmi háború Amerikával!

– jelentette ki az Európai Bizottság elnöke az uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján. Élesen bírálta a washingtoni intézkedést a francia elnök is.

„A törvény összeegyeztethetetlen a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival” – mondta Emmanuel Macron, majd kijelentette: felszólítja a világszervezetet, vizsgálja meg a washingtoni tervezetet. A francia elnök hathatós európai ellenintézkedéseket szorgalmazott: az európai GDP két százalékával egyenértékű védőintézkedéseket javasolt az európai ipar megsegítése érdekében.

„Amikor a világ két szuperhatalma, Amerika és Kína masszív állami támogatásokat pumpál egyes szektorokba, dönthetünk úgy, hogy nem lépünk semmit. De ha mi vagyunk az egyetlenek, akik tiszteletben tartják a szabályokat, akkor végül alul fogunk maradni a versenyben” – mondta Emmanuel Macron.

A magyar kormány is ellenintézkedéseket sürgetett a brüsszeli csúcstalálkozón.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az M1-nek azt mondta: úgynevezett tükörlépésekre van szükség.

A miniszterelnök politikai igazgatója úgy fogalmazott: „Amerika profitál több szempontból is: energia szempontjából, biztonságpolitikai szempontból és nemzetközi politika nézőpontjából is ezen a konfliktuson, Európa ezen a konfliktuson viszont csak és kizárólag veszíteni tud. Az amerikai lépések ezt fokozzák. Európának a mi meggyőződésünk szerint hasonló lépésekkel, úgynevezett tükörlépésekkel kellene válaszolnia, megvédeni az európai gazdaságot, a béke irányába terelni az eseményeket, visszafogni és visszafelé indulni a szankciós politikában”.

Az éjszakába nyúló tárgyalásokon az EU vezetői elhatározták: egy úgynevezett szuverenitási alapot hoznak létre az európai vállalatok megsegítésére.

„Az EU a tervek szerint változtat az állami támogatások szabályozásán és a jövő nyáron létrehoz egy úgynevezett szuverenitási alapot. Ettől azt remélik, hogy növeli majd, vagy megtartja az EU versenyképességét a világpiacon, illetve csökkenti majd a különbségeket a tagállamok között” – jelentette Brüsszelből Baraczka Eszter a közmédia tudósítója.

A bizottság azonban emlékeztetett: az európai ellenintézkedésekre az amerikai szabályozás miatt volt szükség, Európa célja továbbra is a kölcsönös előnyökkel járó gazdasági együttműködés.