Amikor az orosz csapatok tavaly ősszel az ukrán határ felé nyomultak, egy kis nyugati hírszerző egység akcióba lendült, és követni kezdte a jeleket. Arra jutottak, hogy Moszkva invázióra készül, ezért menekülési útvonalakat kezdtek felvázolni az emberek számára, és naponta kétszer jelentéseket írtak – vezeti fel témáját a tekintélyes gazdasági lap, a The Wall Street Journal.

A Dow nevű kis hírszerző műhely előrejelzései meglehetősen pontosnak bizonyultak,

pedig mindössze nyolc elemzővel dolgoztak, és kizárólag nyilvánosan elérhető információkat használtak, kémhálózatok és titkos ügynökök helyett.

„Egy olyan hírszerző központot vezetek, amely pontosan megjósolta Ukrajna lerohanását anélkül, hogy hozzáférhetett volna érzékeny forrásokhoz” – büszkélkedett John Robert, a Dow globális hírszerzési és védelmi igazgatója. Megjegyzendő, hogy a Dow eredetileg egy vegyipari vállalatnak segített az üzleti kockázatok feltérképezésében.

Az utóbbi időben felértékelődött nyílt forrású hírszerzés (OSINT)

a kereskedelmi műholdképektől kezdve a közösségi médián keresztül a posztokig és a megvásárolható adatbázisokig minden legálisan megszerezhető információt igyekszik felhasználni.

És az említett Dow csak egy a számtalan cég és nonprofit csoport közül, melyek hasonló tevékenységet végeznek, nem ritkán stratégiai és gazdasági előnyök érdekében.

Az „árnyékban” működő hírszerző ügynökségek ugyanakkor több tucat tisztviselő és számos tanulmány szerint lassan alkalmazkodnak egy olyan világhoz, amelyben a „jelentős dolgok” nagy része nem titkos. A nyílt adatok növekvő dominanciája komoly próbatételt jelent, különösen a CIA számára. Ezzel együtt mindig lesznek olyan feladatok, amelyeket csak titkos ügynökségek tudnak titkos adatokkal és titkos emberi tevékenységgel elvégezni – mondják magas rangú titkosszolgálati tisztviselők.

Meglepőnek tűnhet, de

egyes becslések szerint az amerikai elnök vagy a katonai felső vezetés számára szükséges információk közel 80 százaléka már nyílt forrású hírszerzésből származik.

Ez azt jelenti, hogy a CIA-nak és más ügynökségeknek még inkább nyitniuk kell az ilyen adatbázisok felé, ellenkező esetben fennáll a veszély, hogy lemaradnak a következő potenciális fenyegetésről vagy globális válságról – véli a WSJ szerzője.

Az említett tendencia hátrányos helyzetbe hozhatja az Egyesült Államokat, mely úgy tűnik, már most le van maradva a versenyben a nagy riválissal, Kínával szemben. Legalábbis ezt állapította meg a kongresszus megbízásából készített OSINT-ről szóló jelentés. Kína nagy hangsúlyt fektet a nyílt forrású hírszerzésre, és nagyságrendileg százezer elemzőt foglalkoztat, akiknek a tudományos és technikai fejlemények globális átvizsgálása a feladata, főként az Egyesült Államokban.

A CIA berkein belül úgy nyilatkoztak, hogy felismerték a kihívásokat, és komoly változtatásokat hajtanak végre. William Burns, a CIA igazgatója által elrendelt belső vizsgálat megállapította, hogy az ügynökség nem használja ki az eljárásban rejlő potenciált, valamint a magánszektor és a tudományos élet biztosította lehetőségeket.

Jennifer Ewbank, a CIA digitális innovációért felelős igazgatóhelyettese nemrég elmondta, hogy az általa felügyelt részleg nyílt forrásokra szakosodott osztálya drámai átalakuláson ment keresztül az elmúlt években, és hogy

a nyilvánosan elérhető információk a közeljövőben az ügynökség első számú hírszerzési forrásává válnak.

Kiemelt kép: Egy munkás tisztítja a padlót a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA épületében. (Fotó: MTI/EPA/Dennis Brack)