A szeptembertől parlamenti kisebbségben kormányzó Heger-kabinettől, a szavazás többszöri halasztása után, szűk többséggel, 78 vokssal 20 ellenében vonta meg a bizalmat a 150 fős pozsonyi törvényhozás, amelynek 102 képviselője vett részt a szavazáson. A kormánypárti képviselők egy része a voksolás előtt kivonult az ülésteremből.
A kabinet ellen a korábbi kormánykoalícióból szeptemberben kilépett liberálisok – a Richard Sulík vezette Szabadság és Szolidaritás (SaS) mozgalom – és néhány másik ellenzéki képviselő terjesztett be bizalmatlansági indítványt, arra hivatkozva, hogy szerintük „a kormány nem képes az emberek gondjainak orvoslására, és abbahagyta a maffia és a korrupció elleni küzdelmet”.
A kormánykoalíció elutasította ezeket a vádakat,
s azzal válaszolt, hogy a liberálisok csak saját egyéni politikai számításaikat tartva szem előtt cselekszenek, és figyelmen kívül hagyják a lakosság és az ország érdekeit.
A parlamenti szavazás eredményére reagálva Eduard Heger kormányfő a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: a voksolás megmutatta, hogy kormánya az elmúlt hónapokban „nem a fasiszták és szélsőségesek szavazatain lógott.”
Heger ezzel arra utalt, hogy a liberálisok többször is azzal vádolták a kisebbségben kormányzó kabinetet, hogy az ellenzék padsoraiban helyet foglaló radikális jobboldal voksaira támaszkodva hagyatott jóvá néhány javaslatot a parlamentben.„ Sajnálom, hogy az SaS-nek erre bizonyságul egy demokratikus, korrupcióellenes kormány megbuktatására volt szüksége.”
A bizalmatlansági indítványt benyújtó liberálisok vezetője, Richard Sulík a kormány bukását követő lehetőségekről azt mondta:
pártja egy szakértői kormány létrehozására vagy a kormány rekonstrukciójának lehetőségére hajlik, de nem kívánnak részt venni az új kabinetben.
A pozsonyi parlament legnagyobb ellenzéki pártja, az Irány (Smer-SD) vezetője, Robert Fico üdvözölte a kormány bukását, és azt mondta: egyedüli lehetőségnek az előrehozott választások megtartását látják. A Heger-kabinet bukását a legtöbb ellenzéki párt üdvözölte, többen a „lakosságnak adható legszebb karácsonyi ajándéknak” nevezték.
A kormány elleni bizalmatlansági indítványról eredetileg már kedden szavaznia kellett volna a parlamentnek, de azt az utolsó pillanatban egy kormánypárti képviselő javaslata alapján csütörtökre halasztották, arra hivatkozva, hogy több idő maradna a voksolás előtti egyeztetésekre.
Csütörtökön Igor Matovic pénzügyminiszter, a legnagyobb kormánypárt, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) vezetője felajánlotta lemondását, annak fejében, hogy a liberálisok visszavonják a bizalmatlansági indítványt. A liberálisok – akiknek vezetője, Richard Sulík már hosszú ideje személyes ellentétben áll Matoviccsal – elutasították az ajánlatot.
A pozsonyi kormányzás jövője egyelőre kérdéses,
egy új kormánykoalíció létrehozása és az előrehozott választások lehetősége egyaránt felmerült. A kormány bukása után levegőben lóg a jövő évi költségvetés is, amelynek elfogadása éppen a bizalmatlansági indítvány miatt tolódott későbbre.
Amennyiben nem fogadják el a jövő évi költségvetést, és így az ország költségvetési provizóriumban kezdi a jövő évet, kérdésessé válik a lakossági energiaárak befagyasztását lehetővé tévő – a kormány által néhány hete bejelentett – intézkedés megvalósíthatósága is.