A külügyminiszter a The Wall Street Journal című amerikai gazdasági-politikai napilap által szervezett pódiumbeszélgetésen egyebek mellett kifejtette,
kormánya elsősorban arra összpontosít, hogy segítsen Ukrajnának visszaszerezni az orosz erők által február 24-e után elfoglalt területeket.
A háború kezdeti dátumának említése abból szempontból mindenképp érdekes lehet, hogy ekkor Oroszország keleti felének egy részét, valamint a Krím félszigetet már megszállva tartotta.
Az elmúlt napokban több dróntámadás is érte Oroszországot, melyekért az orosz hatóságok Ukrajnát tették felelőssé. Egy olajtartály kigyulladt a kurszki repülőtér közelében dróntámadás következtében – jelentette be a régió kormányzója. Hétfőn két katonai repülőtér, a mélyen az orosz határokon belül, Rjazanyi területen lévő Djagilevo, valamint a Szaratovi területen lévő Engels repülőtér ellen történt támadás.
Kapcsolódó tartalom
Ezekben három katona meghalt, négy másik pedig megsebesült. Aggodalomra adhat okot orosz részről, hogy az Engels repülőtéren áll az ország számos nagyméretű, akár nukleáris töltetek hordozására is alkalmas stratégiai bombázója, mint például a Tupoljev Tu-95 és Tu-160-as repülőgépek – számolt be a Deutsche Welle.
Kijev hivatalosan nem ismerte el, hogy ő volna felelős a támadásokért, ám okkal feltételezhető, hogy a csapást mérő drónok ukrán területekről indultak. A New York Times-nak egy meg nem nevezett magas rangú ukrán tisztviselő megerősítette, Ukrajna pilóta nélküli drónok segítségével oroszországi katonai támaszpontokat támadott.
Mindez azt jelentené, hogy ezek voltak a háború kezdete óta a legmélyebben fekvő orosz területeket elleni mélységi támadások.
Megszólalt az ügyben Ned Price, az amerikai külügyminisztériumi szóvivője is. „Nem bátorítjuk Ukrajnát, hogy a határain kívül csapjon le” – ismételte meg Antony Blinken szavait, majd hozzátette,
„ellátjuk Ukrajnát azzal, amire szüksége van ahhoz, hogy szuverén területén – ukrán földön – felvegye a harcot az orosz agresszorokkal.”