Az Európai Unió–Nyugat-Balkán-csúcson az uniós vezetők és hat nyugat-balkáni állam is képviseltette magát.
Sokáig csak találgatni lehetett, hogy a szerb elnök, Aleksandar Vucic is részt vesz-e a találkozón a koszovói feszült helyzet miatt. Szakértők szerint végül beláthatta, hogy jobb, ha igen.
Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviselte, aki érkezéskor újságírói kérdésre válaszolva a schengeni bővítést sürgette. „Egyáltalán nem fair, hogy Bulgária még nem tagja a schengeni övezetnek” – mondta a kormányfő.
A mostani csúcstalálkozó legfőbb üzenete, hogy a hat térségbeli ország fontos az unió számára, köztük Magyarország számára is. A magyar kormányfő többször is aláhúzta, a nyugat-balkáni EU-csatlakozás elengedhetetlen Európa békéje és biztonsága érdekében.
Elemzők szerint a migrációs nyomás és a biztonságpolitika mellett a magyar befektetések ösztönzése is fontos Magyarországnak.
Kapcsolódó tartalom
Az integráció egyik fontos eleme lehet, hogy 2023-tól fokozatosan megszűnnek a régióban is a roamingdíjak. Erről megállapodást írtak alá a csúcstalálkozó felvezetéseként.
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítési ügyekért és szomszédságpolitikáért felelős magyar tagja a témáról szóló sajtótájékoztatón kiemelte: valódi és konkrét integrációs lépésről van szó, amely közelebb hozza egymáshoz a két térség lakóit. Hozzátette: az unió továbbra is feladatának tekinti, hogy segítsen a megfelelő szabályozási környezet és feltételek megteremtésében a régióban.
Orbán Viktor miniszterelnök a találkozó után internetes videóban értékelte a tiranai csúcsot. Arról beszélt, a migráció és az energiabiztonság szempontjából is létérdeke hazánknak, hogy a nyugat-balkáni országok mihamarabb uniós tagok legyenek.
„Létkérdés Magyarország energiabiztonsága szempontjából is, hiszen ma gázt csak délről, a Balkánról, Szerbia felől kapnak a magyar családok és a magyar vállalkozások. Szerbia és a Nyugat-Balkán lehet az olcsó energia kapuja, amely délről érkezik Közép-Európába, és így nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-Európa energetikai függetlenségét megoldhatja. Itt az ideje, ezt fogjuk most képviselni. Ne hezitáljunk tovább! Az EU vegye fel végre tagjainak sorába Szerbiát és a többi nyugat-balkáni országot is!” – hangsúlyozta.
A tiranai csúcs zárónyilatkozatában a nyugat-balkáni államok teljes jogú uniós tagságát nevezték a legfontosabb elérendő célnak, emellett felszólították az érintett országokat, hogy hangolják össze külpolitikájukat az unióéval. Kitértek arra is, hogy a mostani háborús helyzet kizárólag Oroszország felelőssége, és egyben megállapodtak abban, hogy erőfeszítéseket tesznek az illegális migráció és a szervezett bűnözés visszaszorítására.
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnököt fogadja Edi Rama albán kormányfő az Európai Unió tagállamai és a nyugat-balkáni országok csúcstalálkozóján Tiranában, 2022. december 6-án.
(Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)