logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Biden hajlandó tárgyalni Putyinnal a háború befejezéséről

| Szerző: hirado.hu
A háború kilencedik hónapjának kellett eltelnie ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke hajlandóságot mutasson Oroszország irányába egy lehetséges béketárgyalásra. Joe Biden elnök a francia kollégájával, Emmanuel Macronnal folytatott csütörtöki megbeszélését követően kijelentette, hogy nyitott a tárgyalásra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ahhoz azonban mind az amerikai, mind a francia elnök ragaszkodott, hogy felelősségre vonják Oroszországot az Ukrajnában elkövetett tetteiért. A nyugati jelzésre Moszkva is reagált másnap, a Kreml szóvivőjén keresztül azt üzente, hogy Oroszország eddig is nyitott volt a tárgyalásra a saját érdekei szem előtt tartása mellett.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nyitott az ukrajnai háború lehetséges rendezésről szóló tárgyalásokra, de a Nyugatnak el kell fogadnia Moszkva követeléseit – idézte a Kreml pénteki közleményét a Reuters. Az oroszok egy nappal azután ismertették álláspontjukat, hogy Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyinnal a háború befejezéséről. A Reuters emlékeztetett, hogy Joe Biden elnök és Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön a Fehér Házban folytatott megbeszélésen kijelentették, hogy felelősségre vonják Oroszországot ukrajnai tetteiért. Joe Biden azt is hangsúlyozta, úgy látja, hogy Vlagyimir Putyin semmit nem változtatott az álláspontján.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivőjének válaszát idézve a Reuters azt írta:

„Az Orosz Föderáció elnöke mindig is nyitott volt, most nyitott, és nyitott is marad a tárgyalásokra annak érdekében, hogy biztosítsuk érdekeinket.” Peszkov szerint azonban az Egyesült Államok továbbra is megtagadja az annektált ukrajnai területek elismerését Oroszország részeként, és hátráltatja a háború befejezését.

A cikk emlékeztet, hogy Moszkva korábban is jelezte, átfogó biztonsági garanciákat akar, beleértve a NATO keleti bővítésének visszafordítását.

A háború kitörése óta nem beszéltek

Az Ovális Irodában folytatott csütörtöki megbeszéléseik után Biden és Macron közös nyilatkozatban jelentették ki, hogy elkötelezettek Oroszország felelősségre vonása mellett a széles körben dokumentált atrocitásokért és háborús bűnökért, amelyeket mind reguláris fegyveres erői, mind meghatalmazottai követtek el Ukrajnában.

Joe Biden azt is mondta az újságíróknak, hogy kész beszélni Putyinnal, ha valóban érdeke fűződik ahhoz, hogy eldöntse, hogyan lehet véget vetni a háborúnak, hozzátéve, hogy az orosz vezető még nem tette meg ezt a lépést.

Kapcsolódó tartalom

Emmanuel Macron kijelentette, hogy továbbra is beszélni fog Vlagyimir Putyinnal, hogy megpróbálja megakadályozni az eszkalációt, és hogy elérjen néhány nagyon konkrét eredményt, például az atomerőművek biztonságával kapcsolatban. A Reuters emlkeztetett, hogy az atomerőművek biztonságával kapcsolatban reménytelien beszélt Rafael Grossi, az ENSZ atomfelügyeletének vezetője, aki azt mondta, hogy az Nemzetközi Atomenergia-ügynökség arra számít, hogy az év végéig sikerül megállapodni Oroszországgal és Ukrajnával egy védőzóna létrehozásáról Európa legnagyobb, zaporizzsjai atomerőművében.

A harcok tovább dúlnak

Ahogy a lap emlékeztetett, az amerikai elnök az ukrajnai háború kitörése óta nem beszélt orosz kollégájával. Márciusban Biden ráadásul „mészárosnak” nevezte Putyint, aki az amerikai elnök szavai szerint nem maradhat hatalmon. Mára azonban jelentős változások történtek az ukrajnai harctéren, mivel az orosz erők szisztematikus rakétatámadásokkal megsemmisítették az ukrán polgári energiainfrastruktúra jelentős részét, és a tél beálltával humanitárius katasztrófa veszélye fenyeget az országban.

Habár a nyugati szövetségesek igyekeznek fokozni az Ukrajnának nyújtott segélyeket, de több millió lakos maradt áram, fűtés és víz nélkül.

Miközben Kelet- és Dél-Ukrajnában továbbra is harcok dúlnak, az Európai Unió az orosz kőolajra kivetendő ársapkával próbálná csökkenteni Moszkva háborús költségvetését. Uniós diplomatáktól származó információkra hivatkozva a Reuters azt írta, az EU csütörtökön feltételesen megállapodott a 60 dollár hordónkénti árplafonban, azonban pénteken még az összes tagállam írásos jóváhagyására is szükségük lesz a szankció életbe léptetéséhez.

A Reuters kiemelte, hogy az ukrán infrastruktúra elleni támadások várhatóan akár havi egymilliárd dollárral is megnövelik az ukrán gazdaság jövő évi fenntartásának költségeit.

A washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap vezetője, Kristalina Georgieva pedig arról beszélt, hogy a károk növekedése miatt az Ukrajnának nyújtott segélyeket előre fel kell tölteni.

Kiemelt kép: Sötétben egy közvilágítást nélkülöző kijevi utca. Az ukrán hatóságok szerint a november 15-i orosz rakétacsapások több mint 30 ukrajnai infrastrukturális létesítményt rongáltak meg (Fotó: MTI/AP/Andrij Kravcsenko)

Ajánljuk még