Sikeresen teljesítettek a magyar katonák. Az elmúlt négy hónapban mindent megtettek azért, hogy védjék a balti légteret. Akik először vettek részt a misszióban, kitüntetést kaptak.
Nyolcvan magyar pilóta teljesített szolgálatot augusztus óta, összesen 300 órát repültek, 81 felszállást hajtottak végre, ebből 19-szer éles helyzetben is bizonyítaniuk kellett.
„Leginkább katonai gépekre lettünk riasztva. Volt köztük szállítógép, volt köztük vadászrepülőgép, sőt volt olyan is, amikor vadászrepülőgépek kísértek szállítórepülőgépeket” – mondta Ványik Attila alezredes kontingens parancsnok.
Az orosz–ukrán háború miatt a balti légtér Európa egyik legérzékenyebb légterévé vált. Ezért a mostani kiküldetés veszélyesebb volt, mint a korábbiak.
„Háború van a környékünkön, a NATO, illetve az Oroszország közötti feszültség a hidegháború időszaka óta nem látott magasságban van, és kiválóan helytálltak a kollégák, ezt mindenki elismeri, elismerte, már ki is fejeztük szándékunkat, hogy 2025-ben ismét vissza szeretnénk jönni” – mondta Gion Gábor, a Honvédelmi Minisztérium stratégiai elemzésért és humánpolitikáért felelős államtitkára.
A Magyar Honvédség négy Gripen vadászgéppel vett részt a nemzetközi misszióban. A NATO-tagállamok 2004 óta működő közös missziójának célja Észtország, Lettország és Litvánia állampolgárainak védelme és a haderő fejlesztése.
„Én úgy gondolom, hogy az a kooperálás a lengyelekkel és előtte a csehekkel, amit itt kint véghez tudtunk vinni, az abba az irányba mozog, hogy könnyen tudunk együtt dolgozni a többi NATO-országgal” – mondta Ugrik Csaba dandártábornok.
A Magyar Honvédség november 30-án befejezte a missziót, decembertől a lengyelek vették át a légtér felügyeletének vezető szerepét.