Az amerikai szerző szerint Európának a hideg és a válság beköszöntével csupán egyetlen válasza van a súlyos helyzetre: Amerikát hibáztatni – jelent meg a Politico nevű amerikai hírportál európai kiadványában Matthew Karnitschnig elemzése. A szerző szerint Európa vezető politikusai „régi hagyományként” mutogatnak az Atlanti-óceán túloldalára válságok idején, most pedig az ukrajnai háború nyomán kialakult energiaválság miatt azzal vádolják az USA-t, hogy a dollárt mindenek elé helyezve profitál a háborún.
Karnitschnig felhozta, hogy vezető európai tisztségviselők kritizálják az Egyesült Államokat, amiért négyszeres áron adja nekik a szankciók miatt kieső orosz földgáz egy részét helyettesítő LNG-t. Az európai kritikát azzal hárította az amerikai szerző, hogy „az Egyesült Államokban, senki sem mondta nekik (Európának), hogy tegyék függővé magukat az orosz gáztól, vagy kapcsolják ki a tökéletesen működő atomerőműveket (sőt Washington évekig azt mondta nekik, hogy ne )”.
Érdemes azonban felidézni például azt a román–magyar kezdeményezést, amely évekkel korábban a Fekete-tengeren lévő gázmezők kitermelését indította volna el az amerikai ExxonMobil gáz- és olajtársaság és az orsztrák OMV együttműködésében. Végül az amerikai és osztrák vállalatok elálltak annak megvalósításától, mivel nem tartották megtérülő befektetésnek.
Kapcsolódó tartalom
Amerika hárítja a fegyverbiznisz vádját is
A szerző szerint az sem igaz, hogy Amerika komoly profitot szerez az Ukrajnába szállított fegyverekből. Állítása szerint az eddig küldött 30 milliárd dollár értékű fegyverszállítmányt az Egyesült Államok adományként juttatta az ukrán hadseregnek.
Mint írta, „ahogy az amerikai védelmi vállalkozók profitálnak a készletek lecseréléséből és a NATO-szövetségesek erősebb fegyverkeresletéből, európai társaiknak is ezt kellene tenniük”.
Karnitschnig szerint az európai fegyveripar azért nem tud hasznot húzni az ukrajnai háborúból, mert alulfinanszírozta a védelmi iparát. Ezen a ponton arra is emlékeztetett, hogy a német kormány is amerikai F–35-ös vadászgépekkel modernizálja a légvédelmét, pedig Németország, Franciaország és Spanyolország 2001 óta dolgozott a légvédelmük együttes modernizálásán és saját harcigépek gyártásán, azonban a belharcok szétzúzták a szövetséget.
Kapcsolódó tartalom
A szerző szerint Németország hadiipara a saját kormányának hibájából maradt le a Leopard 2-es harckocsik eladásából. Lengyelroszág ugyanis ezer új harckocsival modernizálja szárzaföldi haderejét, amelyet végül Dél-Koreától vásárolt meg. Az amerikai szerző névtelen berlini forrásra hivatkozva azt írta, hogy az üzlet meghiúsulása azzal a kormányzati állásponttal függ össze, amely ellenezte, hogy Németország akár csak közvetett módon is (leselejtezett) fegyverekhez juttassa Ukrajnát. (Lengyelország és számos posztszovjet állam régi fegyvereket adományozott Ukrajnának, amelyeket új eszközök beszerzésével pótolnak – a szerk.)
Európa is megtehetné azt, amit Amerika
A gazdasági válságról a szerző azt írja, hogy Európa vezetői félnek az Egyesült Államok inflációcsökkentő politikájától. A Biden-adminisztráció által bevezetett zöldberuházásokat ösztönző inflációcsökkentő csomag lehet Emmanuel Macron francia elnök washingtoni látogatásának középpontjában. Karnitschnig szerint Macron arra törekszik, hogy „felvizezze” az amerikai intézkedéscsomagot, mivel abban a „Made in USA” veszélyét látják.
A szerző szerint azonban Európa azzal követ el hibát, hogy a kormányok nagyobb hangsúlyt fektettek a háztartási gázszámlák támogatására, mint a régió iparának a válság átvészelésére.
Kapcsolódó tartalom
A szerző állítását ellensúlyozza azonban az a körülmény, amelyről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt az elmúlt hetekben. Magyarország a vállalati beruházások ösztönzésével kezeli a válságot, amelyet fokozni kíván.
Azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió tagállamaiban az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik, hogy a tagállamok 37,5 milliárd eurót meghaladó mértékben támogassanak vállalatfejlesztést egy költségvetési évben. Ahogy arra Szijjártó Péter rámutatott, ez a tagállami költségvetés terhére nyújtott befektetésekre is vonatkozik.
Az amerikai szerző szerint Amerika saját magára fókuszál
A szerző cikkében rámutat, hogy a német kormány azon félelme is megalapozatlan, amely szerint az Egyesült Államok protekcionista gazdaságpolitikája gyengíti Európát. Karnitschnig szerint azonban a Biden-adminisztráció (386 milliárd dollár adókedvezményt és ösztönzőket biztosító iparvédelmi politikája – a szerk.) sosem célozta az öreg kontinenst.
Az amerikai szerző szavainak ismét ellentmond az a tény, hogy az Egyesült Államok júliusban éppen azért mondta fel a Magyarországgal kötött, kettős adóztatást kizáró egyezményt, mivel hazánk kormánya nem járult hozzá az EU javaslatához, hogy a tagállamok egységes 15 százalékos vállalati adókulcsot vezessenek be, amely jóval magasabb lenne, mint a Magyarországon garantált mérték.
Kapcsolódó tartalom
Végezetül a szerző kiemelte, „Amerika politikai megosztottsága ellenére az ország soha nem volt erősebb katonai erejét vagy gazdasági izmait tekintve. Eközben Európa jobban függővé vált az Egyesült Államoktól, mint a hidegháború óta, ez a körülmény egyaránt táplálja a haragot és a hibáztatást.”
A kiemelt kép illusztráció.