A hetek igazságügyi minisztereinek kétnapos konferenciája után tartott tájékoztatón a soros elnök Németország igazságügyi minisztere, Marco Buschmann kiemelte, hogy az ukrajnai polgári infrastruktúra rendszerszerű rombolása is háborús bűncselekmény.

Mint mondta, a G7 csoport gazdaságilag erős országok közössége, de „értékközösség is, amely elkötelezett a liberális demokrácia, a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok mellett”, ami azt is jelenti, hogy a fegyveres konfliktusok szabályainak megsértői a hetek „egységes és határozott fellépésére” számíthatnak.

Hozzátette:

a tanácskozáson nagy egyetértés mutatkozott abban is, hogy az orosz vezetést is felelősségre kell vonni.

A hetek megállapodása alapján minden tagország igazságügyi rendszerében kijelölnek egy kapcsolattartó intézményt, amelynek feladata az egymás közti, valamint az ukrán igazságügyi szervekkel és a civil szervezetekkel folytatott együttműködés összehangolása és megerősítése. A közös munka célja a háborús bűncselekmények feltárása, dokumentálása és az elkövetők felelősségre vonása.

Mindez évekig, akár évtizedekig tarthat, de a G7 csoport „felkészült és kitartó” – jelentette ki Marco Buschmann.

A tanácskozásról kiadott közös nyilatkozatukban a hetek igazságügyi miniszterei hangsúlyozták: Oroszország „durván megsérti a nemzetközi jogot” az Ukrajna elleni támadással, így a többi között a civilek és hadifoglyok legyilkolásával, a gyermekek elhurcolásával, „a kritikus infrastruktúrák elleni szisztematikus és célzott támadásokkal” és a konfliktushoz kapcsolódó szexuális bűncselekményekkel.

Ezek a háborús bűnök és egyéb jogsértések nem maradhatnak büntetlenül

– írták, kiemelve: közös cél, hogy törvényes eljárással elszámoltassák a felelősöket és igazságot szolgáltassanak az áldozatoknak és a túlélőknek.

Németországban a szövetségi legfőbb ügyész már a háború első napjaiban, március elején eljárást indított az Ukrajna elleni támadással összefüggő háborús bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtésére.

Az eljárás tényfeltárást jelent, a munka során bizonyítékokat gyűjtenek, hogy szükség esetén felléphessenek az elkövetőkel szemben. Az adatok összegyűjtésébe igyekeznek bevonni a Németországba menekült ukránokat is.

Az eljárás alapja a nemzetközi büntetőjog azon előírása, hogy a háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények ügyében nemcsak az érintett, hanem úgynevezett harmadik országok hatóságai is felléphetnek.

A szövetségi legfőbb ügyészség ennek alapján törekedik a Bassár-el Aszad vezette szíriai rezsimhez köthető bűncselekmények feltárására és az elkövetők felelősségre vonására is.

Több ügyben már ítéletet is hoztak német bíróságok.

A G7 csoport informális egyeztető fórumként működik, az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint megfigyelő státuszban az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze.

A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.