Az AFP hírügynökség felvételei szerint több járókelőt is arra köteleztek, hogy törölje ki telefonjából a kordonokkal lezárt utcákról készült fotókat.

A 25 milliós nagyváros központjában előző este többezren tiltakoztak a szigorú lezárások ellen.

Többen Hszi Csin-ping elnök és a kommunista párt elleni jelszavakat skandáltak – ez igencsak ritkán fordul elő Kínában, ahol a rendszer bírálói drákói büntetésre számíthatnak. A rendőrök több tucatnyi tiltakozót őrizetbe vettek.

A fővárosban, Pekingben a főként fiatal tüntetők üres papírlapokat tartottak a magasba. A fehér papír mostanra a Kína-szerte zajló tiltakozás egyik szimbóluma lett. „Ez jelképezi mindazt, amit el akarunk mondani, de nem tehetjük meg”, magyarázta a német ARD televíziónak az egyik tiltakozó

„Alapvető emberi jogokat és szabadságot követelünk. Fel akarjuk szabadítani országunkat az abszurd és igazságtalan korlátozások alól” – mondta egy arcát eltakaró lány.

A koronavírus járvány kiindulópontjának számító Vuhanban is elszabadultak az indulatok. A közöségi oldalakon terjedő felvételek tanúsága szerint az utcára vonuló tömeg vasárnap délután ledöntötte a kordonokat a karantén alá vont városrészeken. A késő éjszakába nyúló tiltakozást végül a rendőrök erővel feloszlatták.

A történtek miatt a kínai hatóságok a hétvégén tovább szigorították az internet cenzúráját, és a tüntetésekről tudósító külföldi újságírókat sem kímélték.

A BBC sanghaji tudósítóját a földre teperték, ütlegelték, majd bilincsbe verve elvezették, és csak több óra elteltével engedték szabadon. Az incidens miatt a brit külügyminiszter is aggodalmát fejezte ki.

A pekingi külügyminisztérium azt állítja, hogy a brit újságíró nem azonosította magát.

„Nem viselte az újságírók megkülönböztető jelzését és nem akarta felmutatni a tudósítói igazolványát. Az incidens akkor történt, amikor a rendőrök igyekeztek mindenkit rábírni, hogy hagyják el a területet. Aki ellenállt, azt elvezették” – közölte Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője.

A Kínai Kommunista Párt vezetése egyelőre nem reagált a tiltakozásokra, amelyekről az állami televízió sem számolt be. Hszi Csin-Ping kínai elnök, aki hétfőn a mongol államfőt fogadta, korában többször is határozottan kiállt Kína „zéró-Covid”-politikája mellett.

A világ legszigorúbb járványügyi szabályozása a elmúlt években milliókat kényszerített tartós karanténba.

Akár egy-két fertőzés felbukkanása is elég volt ahhoz, hogy hermetikusan lezárjanak egész városrészeket, iskolákat, üzleteket. A kínaiak türelme elfogyott, miközben a szigor miatt vállalkozások mentek csődbe.

A szunnyadó elégedetlenség a múlt csütörtökön tört felszínre Hszingcsiang tartomány fővárosában, Ürümcsiben, ahol tíz ember meghalt, amikor tűz ütött ki egy vesztegzár alá vont épületben. A négymilliós város lakóinak egy része már hónapok óta karanténban él. A családtagok szerint azért nem áldozatok nem tudtak időben kimenekülni a házból, mert azt a járvány miatt lezártak. Ezt a helyi hatóságok tagadják, ugyanakkor közölték, hogy hétfőtől fokozatosan lazítanak a karanténszabályokon.

A kiemelt képen: