Békésnek indult a szurkolás Brüsszelben. A város több helyén óriáskivetítőkön lehetett nézni a meccset, mindenki focilázban égett, volt aki belga színekben drukkolt és volt aki marokkói zászlót hozott magával. A hangulat akkor ért a tetőfokára, amikor Marokkó a második gólját is megszerezte a belga csapat ellen – elevenítették fel a vasárnapi, brüsszeli eseményeket az M1 Híradó című műsorában.
Ekkor Brüsszel utcáin elszabadult a pokol, a belga főváros központja egy pillanat alatt háborús övezetre kezdett hasonlítani, illetve két olyan városnegyed is, ahol főleg migránsok élnek. A szurkolók gyújtogatni kezdtek, autókat és kukákat borítottak lángba. Törtek zúztak mindet, ami kezükbe került.
– Csak pusztítást látok. Pedig most inkább örülnönk kellene és ünnepelnünk. Nem érten ezt az erőszakot és őszintén el vagyok keseredve. Az ifjúságunk viselkedése elkeserítő – mondta egy Brüsszelben élő marokkói férfi.
Kapcsolódó tartalom
A brüsszeli városvezetés Twitter-üzenetben szólította fel az embereket, hogy a zavargások miatt kerüljék el a központot, lezártak több metróállomást és utcát is, hogy a zavargások ne terjedjenek át még nagyobb területre. A szurkolók a rendőrökre is rátámadtak, botokkal és kövekkel dobálták meg őket, akik könnygázt és vízágyút vetettek be a randalírozók ellen. Több zavargót őrizetbe vettek és eljárást indítottak ellenük.
Fiatalok egy csoportja örömtáncot járt egy égő roller mellett, bátran, nevetve nyilatkoztak a belga tévé stábjának.
„A hangulat nagyon jó, mi ilyenek vagyunk!”
– nyilatkozta eufórikus hangulatban egy marokkói fiatal.
A szurkolók a rendőrökre is rátámadtak, botokkal, kövekkel dobálták meg őket, akik könnygázt és vízágyút vetettek be a randalírozók ellen, több zavargót őrizetbe vettek és eljárást indítottak ellenük.
A zavargást a belga közvélemény elítélte. Az újságok, amelyek ma egytől egyig a brüsszeli eseményekről írnak megjegyzik, hogy Marokkó ugyan megnyerte a vasárnapi meccset, de az országban a marokkóiak, mint közösség, súlyos vereséget szenvedtek.
A belga belügyminiszter a zavargások után azt mondta: a történteknek semmi közük nincs a labdarúgáshoz. A Radio 1 műsorában hétfőn reggel úgy fogalmazott, itt olyan fiatalokról van szó, akik nem fogadják el a belga kultúrát, normákat, értékeket és minden adandó pillanatban lázadnak ellene. A belügyminiszter hozzátette, meg kell vizsgálni, mit lehet tenni azokkal, akik nem akarnak a belga társadalom része lenni.
Sürgős cselekvésre szólított fel a legagyobb belga rendőrszakszervezet vezetője is. Ő azt nyilatkozta:
Brüsszelben 20 úgynevezett no-go zóna létezik, ilyenek a migránsok által lakott negyedek, amikről a politikusok nem hajlandók tudomást venni.
Belgium jelentős, becslések szerint 300 ezres marokkói közösségnek ad otthont. Az országban egyre nagyobb gondot jelent, hogy a belga társadalmon belül párhuzamos társadalmat alakítottak ki, visszautasítva mindent, amit a nyugati életforma jelent.
Borítókép: marokkói drukkerek gyújtottak fel autókat, törtek be kirakatokat és összecsaptak a rendőrökkel is, miután nemzeti futballválogatottuk 2:1-es győzelmet aratott Belgium nemzeti csapata felett vasárnap. Forrás: EPA