Rendkívüli

Meghökkentő videó: egy férfi meztelenre vetkőzött és felmászott a budapesti Szent István-bazilika oltárára

A Google egy politikai Halálcsillag – interjú Dan Schneider amerikai médiaszakértővel

Kiüresíti a demokráciát az infokommunikációs technológia térnyerése – figyelmeztetnek a szakértők. A keresőoldalak törekvése, hogy befolyásolják a politikát, olyan jelenség, melynek létezéséről bárki könnyen meggyőződhet. Érdemes megszámolni, egy-egy aktuálpolitikai témához mennyi baloldali és mennyi jobboldali hírt dob fel a keresőmotor, a sorrend pedig mindennél többet mond. Dan Schneider, az 1986-ban alapított Media Research Center alelnöke, a szervezet szólásszabadság projektjének vezetője beszélt a témáról a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

A teljes interjút itt hallgathatja meg.

– Itt a Media Research Centerben önök napi kutatások keretében vizsgálják, hogy a média miként számol be különböző hírekről, ügyekről. A legutóbbi nagy ügy pedig az amerikai félidős választás volt. Mi az ön átfogó vélekedése erről, azaz a média komoly befolyást gyakorolt, akár a választás eredményére is?

– Mi mind a média, mind a nagy technológiai cégek tevékenységét vizsgáljuk. Van egy kifejezés itt az Egyesült Államokban arra mindent elsöprő hatásra vonatkozóan, ahogy a nagy technológiai cégek egyszerűen elárasztják az embereket a baloldali üzeneteikkel. Viselkedéskutatók is vizsgálják, és ők mutatták ki, hogy például a Google cég képes 6-8 millió szavazatot átvinni a liberális oldalra, a demokratákhoz.

– Beszélünk liberális médiáról, és fősodratú médiáról. Ez már egy kimondható tény tény, hogy a fősodor liberális?

– Igen, ez nem kétséges az Egyesült Államokban. Az emberek használják a fősodor kifejezést, és ezalatt a nagy médiavállalatokat értik, mint az ABC, NBC, CBS, és ezeket mind a baloldal tulajdonolja és uralja. Én nem nevezem őket fősodornak, és már liberálisnak sem, mert olyan mértékben tolódtak el a politikai bal felé, egyszerűen csak baloldali médiáról beszélünk ma.

– Van innen visszaút?

– Nem tudom, hogy ez ma egyáltalán még lehetséges-e. Amerikában ma egy megosztott médiaipart látunk, amelyben léteznek azért konzervatív médiumok, köztük például a Fox News, és egyéb kisebbek. De amikor egy megosztott országban élünk, ahol vannak, akik csak baloldali médiát követik és akik csak a konzervatív médiát, az egy igazi fenyegetés Amerikára nézve. Emberként képesnek kellene lennünk közösen megegyezni arról, mik a tények. Azon túl, a tények alapján aztán lehetnek véleménykülönbségek arról, hogy milyen politikai válaszokat adjunk. De ma azt látjuk a világon mindenütt, hogy a médiát a baloldal tartja ellenőrzése alatt.

– Akkor léteznek csatornák az ön véleménye szerint a konzervatív gondolatok kifejezésére? Említette a Fox News-t, és ott van a hozzá kapcsolódó médiacsoport. Nekik elég nagy közönségük van.

– Az szükséges, hogy az emberek valódi tényeket is halljanak, azzal szemben, amivel a baloldali média eteti őket, itt egy példa: a 2020-as választásokat megelőzően, amikor Donald Trump az újraválasztásért indult, a baloldal folyamatosan azt az állítást sulykolta, hogy Donald Trump egy orosz kém volt, meg hogy együttműködött az oroszokkal és így tovább. A tény pedig már köztudott, hogy éppenséggel Hillary Clinton kampánycsapata volt az, amely együttműködött az oroszokkal, hogy hamis információkat kreáljanak. 2020-ban pedig a kampány idején Joe Biden fiának, Hunternek a számítógépügye került elő – biztos az önök hallgatói is hallottak a dicstelen laptopról. Viszont Amerikában a baloldali média, ez az úgynevezett fősodratú média cenzúrázta az erről szóló összes megnyilvánulást. A legtöbb amerikai a 2020-as elnökválasztás előtt még csak nem is hallott Hunter Biden laptopjáról, amelyen ukrán, orosz és kínai kapcsolatairól és apja érintettségéről is voltak információk. A New York Times és a többiek azt állították, hogy ez egy orosz álhír, a nagy technológiai cégek pedig letiltottak mindenkit, aki ezzel kapcsolatban akart információt megosztani. Szóval Amerikában az történt, hogy a baloldali fősodratú média és a techcégek tolták a 2016-os választáson az állítólagos orosz befolyásról szóló botrányt, amiről kiderült, hogy nem igaz, ugyanakkor elhallgatták a valódi történést, Hunter Biden ügyét, a laptopjával és azzal kapcsolatban, hogy miként működött együtt oroszokkal, milyen pénzeket kapott. És ez borzasztó, hiszen nem reménykedhetünk a demokrácia létezésében, ha az emberek nem jutnak hozzá a tényekhez.

– De azért gondolja, hogy ezek az információk végülis átmennek, eljutnak az emberekhez? Említette a Hunter Biden laptop-ügyével kapcsolatos cenzúrát 2020 októberéből, a közelmúltban, augusztusban a Facebook vezetője, Mark Zuckerberg egy interjúban elismerte, hogy annak idején az FBI emberei megkeresték, a Twitter pedig teljes mértékben letiltotta ennek az információnak a közlését. Ami a Twittert illeti, gondolja, hogy a Twitternél történt változások, mármint a cég vezetésében, Elon Musk tulajdonossá válása változtat valamit ezen a térképen? 

– Remélem, hogy fog. Elon Musk egy centrista, ő se nem baloldali, se nem jobboldali, középen áll. Viszont hisz a szólásszabadságában, és ennek én nagyon örülök. Csakhogy nem a Twitter jelenti a legnagyobb problémát, hanem a Google. Ezen sokan meglepődhetnek, hiszen a Google nem egy tartalomfelület, viszont az információk áramlását felügyeli. A Google pedig nagyon elkötelezett abban, hogy átformálja a világot. Ha most kipillant az ablakon, lát egy épületet, nos az

a Google központja, az a „Halálcsillag”, pont itt. Arra vannak, hogy elpusztítsák a civilizációt, ahogy azt ma ismerjük, a nemzet eszméjét.

Nem akarják, hogy Magyarország létezzen, mint nemzet, hogy Franciaország, vagy az Egyesült Államok nemzetként létezzen. Mert a nemzet megóvja a saját kultúráját, saját törvényeket alkot, amely meghatározza az emberek közötti kapcsolatokat. Ez a cég mindezt akarja megszüntetni. Ők akarják megmondani, hogy egy társadalomnak miként kell működnie.

– Minden nap láthatja őket az irodájából.

– Minden nap, és naponta többször kipillantok az ablakon, ránézek a Csillagok háborújából ismert „Halálcsillagra”, ami minden rossz megtestesítője ezen a bolygón.

– Létezik manapság az a bizonyos józan ész? Azt említette, hogy nagyon nehéz visszafordítani a dolgokat ma már, de gondolja, hogy ezek az ideológiák lassan elfoglalják a közélet teljes terét, vagy létezik egy fal, legalább egy bizonyos biztonságos tér.

– Nem tudom, hogy a jövő miként néz majd ki. De azt tudom, hogy mindenhol vannak tisztességes emberek. Attól függetlenül, hogy egyetértenek-e velem mondjuk az élet értékeit tekintve, vagy a szabadpiaci rendszer szerepét illetően, vannak olyan tisztességes emberek, akik értik, hogy a mai világban létezik egy radikális akarat, ami el akarja törölni a társadalmat. És ezeknek a tisztességes embereknek össze kell fogniuk, hogy visszaszorítsák ezeket a radikálisokat, ha valami reményt akarunk látni arra, hogy megóvjuk a szabadságot ezen a bolygón.

– Ön a szólásszabadság programnak is vezetője a központban. A szólás szabadságával kapcsolatos témák központi elemét jelentik a munkájának?

– Napi szinten figyeljük a médiát, és a nagy technológiai cégeket, viszont hosszabb távú nagyobb lélegzetvételű kutatásokat is végzünk. Ennek keretében készült egy tanulmány a Google-ről a félidős választásokat megelőzően. Azt a 12 nagy szenátusi csatát vettük alapul, amelyekről azt mondták, hogy meghatározóak lehetnek a szenátusi erőviszonyok szempontjából. Három különböző internetes keresőoldalt néztünk meg: a Google-t, a Binget és a DuckDuckGo-t. Mindegyik esetében rákerestünk a jelöltek nevére, republikánusokra és demokratákra. Azt találtuk, hogy a Bing és a DuckDuckGo a 12 szoros verseny esetében egyenlő arányban adták ki a két párt jelöltjeinek kampányoldalát a keresési eredmények első felében,

a Google-nél, ami a keresések túlnyomó hányadát lefedi, ugyanakkor azt láttuk, hogy a demokrata kampányoldalakat az elsők között hozta, míg a legtöbb esetben a republikánus jelöltek internetes választási oldala egyáltalán meg sem jelent.

Ha pedig egyáltalán megjelent, akkor is elrejtve, a 27-28. hely körül, ameddig egy átlagos felhasználó már nem nagyon megy vissza a keresésben. Szóval a Google nyilvánvalóan beavatkozott a választásba a demokraták oldalán. De ez csak a jéghegy teteje, ez a cég folyamatosan manipulálja, hogy az emberek mit látnak, miről hallanak, befolyásolják az embereket, és ez egy közvetlen fenyegetés a demokráciára nézve. Ez megtörténik szerte a világban.

– Folytatják ezt a kutatást, mélyebbre is ásnak?

– Igen így teszünk.

Meg kell állítanunk a Google-t, és ezt az üzenetet Európába is el kell juttatnunk,

ahol jövőre a reményeink szerint konferenciát szervezünk a szólásszabadság fontosságáról, a nagy technológiai cégek szerepéről, és arról, hogy miért fontos mindenki számára a szabadság, a kultúra és egyéni szabadságok megőrzése, és hogy miért kell felvenni a harcot a szabadságot és a szólást fenyegető veszélyekkel szemben.

Kiemelt kép: A Google amerikai informatikai óriáscég logója a cég pekingi székháza előtt. (Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej)

Ajánljuk még