Aktuális

Kigyulladt a konyha, meghalt egy idős ember Nyíregyházán

Az ukrajnai háborúról tárgyalt az ENSZ BT – az USA szítja a lángokat, az EU kénytelen lenyelni a keserű pirulát a szakértő szerint

| Szerző: hirado.hu
A kilencedik hónapja dúló orosz-ukrán háború nyomán bekövetkezett válság immár nemcsak Oroszországot és Ukrajnát érinti súlyosan, hanem Európát és a mögötte álló Egyesült Államokat is. Oroszország az elmúlt napokban komoly csapást mért Ukrajna energetikai infrastruktúrájára, melynek következtében több ukrán város is áram-és vízszolgáltatás nélkül maradt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) e heti ülésén az elhúzódó háború egyre súlyosabb következményeiről beszéltek, valamint arról, hogy a konfliktus fenntartásában az Egyesült Államok és a Biden-adminisztráció érdekelt, miközben az európai szövetséges országok és lakosaik komoly árat fizetnek a háborúért.

 

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) szerdára rendkívüli ülést hívott össze Ukrajnával kapcsolatban, amelyen Geng Shuang kínai nagykövet azt mondta, hogy az Ukrajnában zajló konfliktus a polgári létesítmények elleni folyamatos támadásokhoz vezetett, valamint a polgári áldozatok és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számának folyamatos növekedését fogja eredményezni. A kínai nagykövet úgy fogalmazott, hogy ez egy „nagyon aggasztó fejlemény” – írta a The Global Times. Geng hangsúlyozta, hogy a konfliktusokban és háborúkban nincsenek győztesek. Majd arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy

a nemzetközi közösségnek együtt kell működnie az ukrajnai válság békés megoldására irányuló erőfeszítések támogatásában, a konfliktus eszkalációjának elkerülésében és a nukleáris válság kialakulásának megelőzésében.

Az ENSZ BT ülésén felszólalt Song Zhongping kínai katonai szakértő is, aki úgy fogalmazott, hogy az orosz-ukrán konfliktus jelenleg patthelyzetben van, miközben a feszültség 2014 óta fokozódik.

Kapcsolódó tartalom

Egy névtelenséget kérő nemzetközi biztonsági szakértő pedig úgy nyilatkozott a The Global Timesnak, hogy

„az ukrajnai stratégiai célpontok elleni orosz légicsapások célja Ukrajna katonai potenciáljának további csorbítása azért, hogy reális álláspont kialakítására ösztönözze ellenfelét a tárgyalásokon, valamint nagyobb befolyásra tegyen szert az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokon.

Nem látható politikai fordulat

A The Global Times rámutatott, hogy megoldások keresése helyett ismét csatatérré változott az ENSZ szerdai ülése, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztül felhívást intézett a testülethez, hogy tegyen lépéseket az orosz légicsapások leállítása érdekében. A lap kiemelte, hogy

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Nemzetek ENSZ-nagykövete már a „tél fegyverként használásával” vádolta meg Oroszországot, amelyre válaszul Vaszilij Nebenzja orosz diplomata pedig azt mondta, hogy Zelenszkij és szövetségesei megjegyzései „nem értelmezhetők békeszándékként, hanem inkább a meggondolatlan fenyegetések nyelvén szóló” ultimátumok.

A lapnak nyilatkozó névtelenséget kérő szakértő is rámutatott, hogy az orosz-ukrán konfliktus még mindig messze van a fordulóponttól, mert sem az USA, sem az EU, sem pedig az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij nem tett jelentős lépést politikája változtatásáért.

Kapcsolódó tartalom

Ehelyett az Egyesült Államok szítja tovább a lángokat, az EU pedig kénytelen lenyelni a keserű pirulát anélkül, hogy bármin is tudna változtatni. Megjegyezte, hogy azért sem lesz könnyű előmozdítani az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokat, mivel a Biden-kormány a jelenlegi helyzetet vívmánynak tekinti, és megpróbálja meghosszabbítani, hogy nagyobb politikai tőkét kovácsoljon belőle.

Az USA még több pénzt fektet az ukrajnai háborúba

A cikk rámutatott, hogy szerdán a Biden-adminisztráció 400 millió dolláros további katonai segélyt jelentett be Ukrajnának. A szállított fegyverek között van 150 nehézgéppuska is, amelyek speciális hőképes irányzékokkal segítik az önmegsemmisítő drónok lelövését, valamint légvédelmi rendszerhez szükséges lőszerek is érkeznek majd az amerikai sajtó értesülései szerint, akik a Pentagon illetékeseire hivatkoztak.

Kapcsolódó tartalom

Az újabb amerikai fegyverszállítások kapcsán a katonai szakértő a Global Timesnak elmondta, hogy az USA és egyes nyugati országok által küldött katonai felszerelések többnyire könnyű és közepes fegyverek. A legnehezebbek a páncélozott járművek, valamint az M142 HIMARS és az M777 tarackok. A szakértő azonban úgy véli, hogy a jövőben az USA és a NATO nehézfegyverekkel felszerelt zsoldoscsapatokat is küldhet, amely intenzívebbé és pusztítóbbá változtatja a harcokat. Mint mondta, ez lesz a figyelem középpontjában a jövőbeni ukrajnai összecsapásokban, amely további tragédiákat jelent majd Európának is.

Cui Heng, a Kelet-Kínai Egyetem Orosz Tanulmányok Központjának munkatársa már arról beszélt a Global Timesnak, hogy az orosz-ukrán konfliktus felbujtásával az USA nagy vagyonra tett szert az EU energiapiacának megszerzésével, egyszerre megvalósítva az Oroszország megfékezésére és a transzatlanti partnerség erősítésére vonatkozó célját.

Eközben Oroszország nagymértékben felemésztette nemzeti erejét és felszínre kerültek az állam belső problémái is, Ukrajna pedig, amely a csatatér közepén áll, aláásta gazdaságát, társadalmi stabilitását és az emberek jólétét.

Európa veszteségei 

Európa továbbra is a magas inflációtól szenved, és óriási árat fizet energiabiztonságáért – mondta Cui. Eközben Ukrajna kedden újabb, 2,5 milliárd eurós pénzügyi támogatást is kapott az EU-tól. Az Európai Bizottság pedig 2023-ra egy példátlan mértékű, 18 milliárd eurós támogatási csomagot is javasolt a háborúban álló ország számára. A kínai egyetem oktatója kiemelte, hogy egyre erősebbek azok a hangok is, amelyek azt szorgalmazzák, hogy az EU több pénzt fordítson az európai emberek megélhetésének támogatására, mivel az európai országok valószínűleg az egyik legnehezebb télnek néznek elébe az energiaárak emelkedése és a súlyos infláció miatt.

Kapcsolódó tartalom

Mint mondták, az orosz-ukrán konfliktusok súlyos árát az emberekkel fizettetik meg, akik még többet fognak szenvedni, ha az ukrajnai konfliktus folytatódik vagy súlyosbodik. A tagországok kormányainak konkrét lépéseket kell tenniük saját népük és nemzeti érdekük védelmében, ahelyett, hogy az Egyesült Államok geopolitikai érdekeit szolgálnák.

Cui azt is megjegyezte, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség mára olyan szintet ért el, hogy például Kínának, Törökországnak és Indiának is ki kellene állnia a háborúban álló felek közötti közvetítés és a párbeszéd előmozdítása érdekébenterén. Ahogy felidézte, már több ország felszólította az ukrajnai válságban érintett feleket, hogy legyenek visszafogottak, tekintettel a konfliktus okozta humanitárius problémákra és annak a globális gazdaságra és stabilitásra gyakorolt ​​tovagyűrűző hatásaira.

A Global Times azt írta, hogy Geng kínai nagykövet az ENSZ szerdai ülésen kijelentette, a konfliktus alatt álló Ukrajnában súlyos humanitárius helyzet alakult ki. A hideg időjárás jelentősen rontja az emberek helyzetét, ezért arra szólította fel az érintetteket, hogy körültekintően járjanak el, és biztosítsák a nukleáris létesítmények biztonságát, elkerülve az ember okozta nukleáris baleseteket.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk

Ajánljuk még