logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Brüsszel tovább zsarol

Az Európai Bizottság bürokratái Magyarországot és Lengyelországot egyaránt a nekik járó uniós pénzekkel zsarolják.

 

Magyarországhoz hasonlóan Lengyelország sem kapta még meg a nekik járó uniós pénzeket, az Európai Bizottság lényegében a források kifizetésével zsarolja a jobboldali kormányt, így akarja átvenni az irányítást az ország felett. Többek között erre utalt egy interjúban Janusz Kowalski, a lengyel mezőgazdasági miniszter helyettese. Jelezte: az Európai Bizottság egy olyan szerv, amelyet az adófizetők pénzéből fizetnek, és a tagállamok érdekeivel összhangban lévő célokat kellene követnie – számolt be a Magyar Nemzet.

„Ezzel szemben a brüsszeli bürokraták zsarolják a lengyeleket, hazudnak, és ellopják a pénzüket

– jelentette ki Kowalski, aki megjegyezte, hogy „ma van itt a megfelelő pillanat, hogy visszalépjünk a korábbi döntésektől, mert az Európai Unió becsapta Lengyelországot, zsarolja, nem fizeti ki a pénzt”.

„Az Európai Unió egy föderalista tervet szeretne megvalósítani, amelyben nincsenek független államok, a törvényekről, adókról és beruházásokról szóló döntéseket pedig Brüsszelben hozzák meg. Ezért ma Lengyelországnak fordítania kellene a kockán, megvétózni mindent, és semmiképpen sem szabad beleegyezni semmilyen új adóba” – hangsúlyozta Janusz Kowalski. Ehhez hozzátette: „Az nem lehetséges, hogy egy brüsszeli bürokrata felelősségre vonja a lengyel miniszterelnököt vagy minisztereket arról, hogy milyen törvényeket fogadunk el”.

Magyarországot is csuklóztatják

Brüsszel keményen fellép Magyarországgal szemben – írta meg szerdán a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német lap „megbízható” brüsszeli forrásokból úgy értesült, hogy „a Bizottság illetékes szervei arra a következtetésre jutottak, hogy Budapest nem teljesítette kellőképpen a korrupció elleni küzdelemben tett reformígéreteit”.

A Mandiner információi szerint azonban a helyzet korántsem annyira egyértelmű, ahogy azt a német sajtó elénk tárja.

Brüsszel és Budapest között ugyanis az európai uniós források kapcsán három témában folytak a tárgyalások. Az egyik kérdés a Magyarországgal szemben két nappal a 2022-es országgyűlési választásokat követően megindított jogállamisági, kondicionalitási eljárás. Ezt a kérdést kapcsolta össze Brüsszel a helyreállítási alapról szóló tárgyalásokkal és a Magyarországnak az uniós szerződés szerint, a hétéves operatív programokon keresztül járó kohéziós források kifizetésével.

Amikor ugyanis a kondicionalitási eljárást megindították hazánkkal szemben, akkor a Bizottság leszögezte, a helyreállítási alapról és a Magyarországot megillető kohéziós források kifizetéséről csak akkor indulhat meg a tárgyalás, ha Magyarország eloszlatja Brüsszel jogállamisági aggályait, és eredményesen lezárul a jogállamisági kérdésekben indított kondicionalitási eljárás.

Magyarország vállalta, megvalósít egy 17 pontból álló, a Bizottság által is elfogadott jogállamisági, korrupcióellenes intézkedési csomagot. A javaslatcsomagból az elmúlt hetekben törvények sora született, a magyar Országgyűlés ugyanis minden, a megállapodásban rögzített pontot törvényi erőre emelt.

Azonban most megváltozott a Bizottság álláspontja, ugyanis nem elégedettek maradéktalanul a magyar intézkedésekkel, ugyanakkor ennek ellenére is elfogadják a Magyarország által benyújtott tervet a helyreállítási alapról, valamint aláírják a kohéziós forrásokhoz szükséges partnerségi megállapodást is, azonban újabb feltételekhez kötik a kifizetéseket.

A Brüsszel és Budapest közötti kötélhúzás tehát döntetlenre áll. A kormánynak sikerült elérnie, hogy elfogadják a helyreállítási tervet, valamint tető alá hozták a partnerségi megállapodást is, ugyanakkor további tárgyalásokra van szükség a konkrét kifizetésekhez.

Ajánljuk még