logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Elemzők szerint visszafelé sülhet el Brüsszel újabb terve

Nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság a gázárplafonról szóló javaslatát, amely lényegében egy újabb, álcázott szankciónak minősül. Eszerint januártól egy évre maximálnák a holland gáztőzsdén kötött szerződések árát, hogy letörjék a magas árakat. Elemzők szerint azonban ahogy a szankciók, úgy a gázársapka is könnyen visszafelé sülhet el, mert tovább fokozhatja a gázhiányt Európában. Moszkva már korábban közölte, hogy ha bevezetik az ársapkát, akkor egyáltalán nem fognak orosz gázt szállítani Európába. A tervet több tagállam, köztük Magyarország is ellenzi – hangzott el az M1 Híradójában.

 

„Ez nem egy ezüstgolyó, ami majd lenyomja a gáz árát, hanem egy erős eszköz, amit szükség esetén használhatunk” – így mutatta be Kadri Simson az Európai Bizottság gázárplafonról szóló javaslatát. Az energiaügyért felelő biztos azt mondta: megawattóránként 275 eurós gázárplafont javasolnak a holland tőzsdén kötött ügyletekre. Vagyis a jelenlegi 121 euró/MWH-nál most sokkal nagyobb összegben maximálnák a gáz árát, hogy elkerüljék az augusztusihoz hasonló magas árakat.

„Ez nem egy piaci beavatkozás, hogy mesterségesen alacsonyan tartsuk az árakat: ez az utolsó esélyünk arra, hogy megakadályozzuk a valós piaci helyzettől és a globális trendektől eltérő túlzott gázárkiugrásokat”

– mondta Kadri Simson. A bizottság javaslata egy újabb próbálkozás, hogy Brüsszel elfogadtassa a több tagállam által már többször elutasított gázársapka ötletét.

A bürokraták ugyanis így szeretnék letörni a szankciók miatt egekbe emelkedett és Európát recesszióval fenyegető gázárakat.

Csakhogy, ha Brüsszel javaslatát elfogadják a tagállamok, az több szakértő szerint nemhogy enyhíti, hanem tovább mélyíti a válságot, mert súlyosan veszélyezteti Európa pénzügyi stabilitását és ellátásbiztonságát, ugyanis a termelők majd más piacokon adják majd el az energiahordozókat. Az orosz Gazprom már korábban, az árplafon ötletének felmerülésekor azt közölte: ha bevezetik, akkor többet nem szállít Európába gázt. És nemcsak Oroszország, hanem más energiatermelő országok is elutasítják Brüsszel terveit.

Korábban a Világgazdaság írt arról, hogy Norvégia –ahol az energiahordozókból származó bevételek a négyszeresükre emelkedtek – annyit közölt: köszönik, de nem kérnek a gázársapkából. Katar pedig egyenesen képmutatásnak nevezte Brüsszel ötletét, ugyanis szerintük korábban pont az Európai Unió volt, amely versenyszabályokat határozott meg ezen a piacon – írta a Portfolio.

„Az az ársapka, amely gyakorlatilag az orosz gáz európai piacról történő kiszorítására irányul, ez egészen egyszerűen abszurd”

– mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Magyarország semmiképp sem támogatja az ársapka bevezetését, mert az áremelkedéshez vezethet. Szijjártó Péter korábban azt mondta:

„a gáz árának maximálása csak egy álcázott szankció.”

Ráadásul az Európai Bizottság arra is készül, hogy ha a tagállamok elfogadják a gázárplafon bevezetését, akkor rögtön javaslatot tesz az uniós riasztás kihirdetésére a gázpiacon. Ez pedig azt jelenti, hogy az Unióban életbe kell léptetni a kötelező 15 százalékos gázfogyasztás-csökkentést. Ez jelenleg önkéntes.

„Brüsszel továbbra is arra törekszik, hogy minél nagyobb hatalomra tegyen szert és a nemzetállamoktól a lehető legtöbb önálló döntési jogot vonja el”

– erről Litkei Máté beszélt a Kossuth rádióban. A Klímapolitikai Intézet igazgatója hangsúlyozta: jól látszik, hogy a szankciós politika megbukott, de Brüsszel a tagállamok kiszolgáltatottságát kihasználva továbbra is kitart mellette.

„Azok a különböző javaslatok, azok a különböző már megszületett döntések, amelyek energiaszankciókról szólnak, embargóról, kötelező közös energiabeszerzésről, ársapkáról, ezek mind csorbítják a tagállamok mozgásterét, mind szuverenitást vonnak el a tagállamoktól és egyfajta centralizációs törekvésként értelmezhetők Brüsszel irányából.”

– fogalmazott Litkei Máté.

Az Európai Bizottság gázársapkáról szóló javaslatáról már csütörtökön tárgyalnak az uniós energiaügyi miniszterek.

Kapcsolódó tartalom

Kiemelt kép:  Ursula von der Leyen és Kadri Simson (Fotó: EPA/JULIEN WARNAND)

Ajánljuk még