Két évvel ezelőtt, 2020. november 23-án valamivel több mint 15 euróba került 1 megawattóra földgáz az Európában irányadónak számító holland gáztőzsdén. Sőt, a koronavírus előtti időszakban 10 euró mozgott az árfolyam. Ugyanez a mennyiség hétfőn több mint 116 euró volt. Idén nyár végén pedig arra is volt példa, hogy csaknem 350 euró volt az ára annak az 1 megawattóra földgáznak, ami két évvel ezelőtt még csak 15 euróba került.
Szakértők azt mondják, hogy az árrobbanás egyértelműen Brüsszel Oroszországra kivetett szankcióinak köszönhető.
A számok az mutatják, hogy Moszkvának rekordbevételei vannak az energiahordozókból, miközben Európában energiahiány van, az energiaárak az egekbe szöktek és Európa-szerte tombol a szankciós infláció. Az Európa gazdasági motorjának számító Németországot például idén 40 éve nem látott infláció sújtja.
Brüsszeli politikusok – köztük az Európai Tanács elnöke is – hónapokig érveltek a szankciók mellett. Azt mondták, hogy azok majd meg fogják törni az orosz gazdaságot, és elhozzák a háború végét.
„Soha nem számítottunk arra, hogy a szankciók meg tudják állítani a háborút” – múlt héten viszont már ezt mondta Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. A kijelentés sokakat megdöbbentett, ugyanis az szembemegy az uniós vezetők korábbi kommunikációjával.
Nem mond igazat Josep Borell, amikor azt állítja, hogy a szankciók célja nem a háború befejezése volt – mondta egy internetes videóban Menczer Tamás. A külügyi államtitkár szerint még a Josep Borrell vezette Európai Külügyi Szolgálat is leírta, hogy a szankciós politikának az a célja, hogy vége legyen a háborúnak. Hónapokon keresztül ugyanis ez az érvelés volt olvasható a szervezet honlapján. Mára azonban ezt törölték.
„Ha a helyzet nem lenne rendkívül súlyos, akkor azt is mondhatnánk, hogy ez nevetséges. Két következtetést tudunk levonni: az első az, hogy a szankciós politika kudarcos, a szankciós politika nem hozta el a háború végét, éppen ezért már elkezdtek hazudozni róla Brüsszelben. A második következtetés pedig az, hogy a szankcióspolitika bennünket gyengít, Oroszországot pedig rekordbevételekhez segíti” – mondta az államtitkár.
A brüsszeli vezetők saját hibáikat próbálják letagadni és elrejteni. Erről a 21. század intézet vezető elemzője beszélt az M1-en. Deák Dániel szerint párhuzam figyelhető meg Brüsszel szankciós és migrációs politikája között.
Kapcsolódó tartalom
„Tovább folytatják ezt a politikát, ezt az erőlködést, nem próbálják ilyen szinten beismerni azt, hogy hibáztak, és teljesen szembementek az európai értékekkel. Most is ugyanezt látjuk a szankciós politikánál, ahogy a bevándorlásnál is, ragaszkodtak egy rossz eszközhöz, ragaszkodtak egy rossz megoldási javaslathoz, ugyanúgy most is ragaszkodnak a szankciókhoz” – fogalmazott.
Deák Dániel hozzátette: Magyarország, ahogyan a migránskvóták ellen, úgy az elhibázott szankciók ellen is többször kiállt. Ezért hazánkat folyamatosan támadják Brüsszelben. Az elemző kiemelte azt is, hogy az uniós vezetők nem tanulnak a hibáikból, ezért már a 9. szankciós csomagon dolgoznak, amely a nukleáris energiát is korlátozná.