A konzervatív muszlim országban első ilyen jellegű tüntetés, a Szindh Murat menet nagyszámú jogvédő aktivistát vonzott a kikötővárosba miközben az ország vallási vezetése és muszlim pártok parlamenti képviselői igyekeznek az általuk iszlámellenesnek tartott, transzneműek jogait rögzítő törvényt visszavonni.

A jogszabályt 2018-ban fogadták el, s ennek értelmében a transzneműek szabadon választhatták meg nemi identitásukat. A szabályozás ellenzői ugyanakkor azt állítják, hogy mindez megnyitja a kaput az azonos neműek házassága előtt.

„A kormánynak büntetnie kell a transzneműek ellen irányuló gyűlöletbeszédet és védelmébe kell vennie a választott nemi identitást” – jelentette ki Sahzadi Rai transznemű aktivista. Hozzátette, hogy a transznemű gyerekek a szülők, vagy a gondviselők által örökségből történő kizárását, vagy elhagyását szintén büntetendő cselekményé kell tenni.

„Évente transznemű emberek százait gyilkolják, vagy erőszakolják meg, de az állam közömbös ez iránt” – közölte Najab Ali aktivista. A pakisztáni rendőrségi feljegyzések szerint 2016 óta több mint 1500 transznemű ember esett áldozatul tömeges nemi erőszaknak, zaklatásnak, vagy megfélemlítésnek az országban.

A kiemelt kép illusztráció.