logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Josep Borrell szerint a szankciók működnek, mégsem állítják meg a háborút – saját magát cáfolta a brüsszeli diplomácia vezetője

| Szerző: hirado.hu
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós külügyminiszterek hétfői ülése után arról beszélt, hogy senki sem várta az európai szankcióktól azt, hogy megállítják Oroszország háborúját. Borrell legutóbbi kijelentésével azonban saját magát cáfolta meg, miután szeptember közepén még arról értekezett a Soros György által is előszeretettel használt Project Syndicate globális véleményportálon, hogy az EU szankciói működnek, akik pedig kétségve vonják azok hatékonyságát, azok „egyre ingatagabb talajon állnak”. Emellett az Oroszországgal kapcsolatos irányelvét is módosítja az európai közösség, amelyek célként tűzik ki Moszkva nemzetközi elszigetelését, elsősorban szankciók büntetőintézkedések bevezetésével.

A brüsszeli szankciók célja az orosz gazdaság térdre kényszerítése és a háború megállítása volt – emlékeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a hétfői külügyi tanácsülést követően. A magyar külügyminiszter úgy fogalmazott:

„ma gyakorlatilag az utolsó reményét is elvesztettük annak, hogy bármikor is tárgyilagos és az észérvekre alapuló racionális vitát folytassunk az Ukrajnában zajló eseményekről, és főleg azoknak az Európára gyakorolt hatásáról”.

Kapcsolódó tartalom

Ahogy arra a magyar külügyminiszter felhívta a figyelmet, az EU szankciópárti politikusai ma már azt állítják, hogy egyáltalán nem volt olyan célkitűzése az Oroszországgal szemben elfogadott büntetőintézkedéseknek, hogy azok megfékezzék az ukrajnai háborút. Hétfőn már Josep Borrel, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője is ezt állította a sajtónak, pedig szeptember közepén még terjedelmes véleménycikkben kardoskodott a szankciós politika mellett a Soros Györgyhöz köthető Project Syndicate nevű portálon.

„Röviden: az átfogó stratégia működik. Továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát, szankciókkal nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra, és a szolidaritás szellemében segítenünk kell globális partnereinket”

– írta Borrell, majd a szankciós politika kirikusainak a következőt üzente:

„azok, akik megkérdőjelezik, hogy a szankciók működnek-e, egyre ingatagabb talajon állnak”.

Kapcsolódó tartalom

Az unió külügyi főképviselője hosszasan értekezett arról, hogy a szankciók jelzést adtak az orosz állam Ukrajnával szembeni agressziójára, másfelől arra kényszerítik Oroszországot, hogy megváltoztassa a viselkedését. Borrell szerint a Kreml hiába zsarolja Európát a gázszállítások leállításával, vesztes stratégiát alkalmaz. Az EU külügyi főképviselője arra is kitért, hogy bár Oroszország hasznot húzott a gázár emelkedéséből,

„de ez nem jelenti azt, hogy a szankciók kudarcot vallottak. Inkább meg kell várnunk, hogy láthassuk Európa azon döntésének teljes hatását, hogy csökkenti Oroszországból származó energiaimportját”.

Nem működik, de szabályzatba foglalják

A 2016 óta nem frissített Oroszországgal szembeni irányelveken is módosításokat tervez az unió. A brüsszeli Politico bepillantást nyert az új irányelvek módosításának tervezetébe, amelyek legfontosabb célkitűzése Oroszország nemzetközi elszigetelése.

Ennek eszköze pedig továbbra is a büntetőintézkedések, azaz szankció bevezetése, betartatása, valamint azok megkerülésének megakadályozása. A lap értesülései szerint a tervezet egyik pontja vitát váltott ki a miniszterek között, miszerint addig „nem lehet visszatérni a normális kapcsolatokhoz, amíg Moszkva támadja Ukrajnát és megsérti a nemzetközi jogot”.

Kapcsolódó tartalom

Oroszország elszigetelésén túl egyébiránt olyan fontos irányelveket is tartalmaz az új tervezet, mint az elszámoltatás biztosítása az orosz háborús bűnökért; az EU-szomszédok támogatása – ez nagyrészt a balkáni országokra utal; a NATO-szövetségesekkel való szoros együttműködés; az oroszországi civil társadalom támogatására; az EU ellenálló képességének fokozása – ami az európai uniós országok energiafüggőségére Moszkvától, a kibertámadások terjedésére és a digitális dezinformáció terjedésére vonatkozik.

Ajánljuk még