Baleset

Árokba csúszott egy ukrán busz Kisvárdánál, több gyermek megsérült

Az évszázados kurd–török feszültség állhat a terrortámadás hátterében

| Szerző: hirado.hu
Az évszázados kurd–török feszültség állhat a tegnapi isztambuli terrortámadás mögött, ezt mondják elemzők. Svédország és Finnország NATO-csatlakozása kapcsán is a kurdok ügye okozza a legnagyobb vitát. Törökország ugyanis azzal vádolja például Stockholmot, hogy támogatja a szíriai kurd milíciát. A robbantás közelében egyébként három magyar tartózkodott egy hotelben, ők hamarosan elhagyhatják Törökországot – hangzott el az M1 Híradójában.

A hat halálos áldozatot követelő isztambuli robbantásnak a jelenlegi információk szerint nincs magyar sérültje – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Három magyar állampolgár a robbanás helyszínétől mindössze negyven méterre található hotelben tartózkodott, de nem sérültek meg. Ők a következő napokban elhagyják Törökországot.

Tipikus terrorcselekmény történt – erről beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az M1-en. Kaiser Ferenc kiemelte: bár a török hatóságok felkészültek az ehhez hasonló támadásokra, minden terrorcselekményt lehetetlen megakadályozni.

Törökországban kifejezetten magas a terrorfenyegetettség. Törökországon belül is vannak problémák, gondolunk itt a kurd kisebbségre, ami azért elég keményen el van nyomva. Viszont a kurd munkáspárt esetenként terrorisztikus eszközökkel harcol úgymond a függetlenségéért, és a világ legtöbb országa szerint is terrorista szervezetről van szó

– ismertette a helyzetet Kaiser Ferenc.

A robbantásban több mint nyolcvanan sérültek meg. A terrorcselekményt elkövető nő a törökök szerint a Kurdisztáni Munkáspárthoz köthető, melyet Törökország és számos uniós ország is terrorszervezetként tart számon éppen ezekért a cselekményeikért, hiszen ez egy több évtizedre visszanyúló harc.

Kapcsolódó tartalom

Hosszú ideje tart a kurd–török feszültség – mondta a Kossuth Rádióban Horváth József. Azt Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója arra is felhívta a figyelmet, hogy Svédország és Finnország NATO-csatlakozása kapcsán is a kurdok ügye okozza a legnagyobb vitát. Törökország ugyanis azzal vádolja például Stockholmot, hogy támogatja az egyik szíriai kurd milíciát. A törökök egyik követelése, hogy Svédország adja ki a területén tartózkodó állítólagos kurd terroristákat.

„Egy több tíz milliós nemzetről beszélünk, amelynek nincs állama. Törökországgal közel száz évre visszamenően folyik egy küzdelem.

Egy szeparatista szervezet van, amelyik Törökországtól el kíván szakadni, és egy önálló  Kurdisztánt szeretne létrehozni. A szomszédos országok területén már kisebb-nagyobb autonómiát élveznek a kurdok, és ehhez szeretnének ők is csatlakozni” – magyarázta Horváth József, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a kurdok török állampolgárként nagy létszámban jelentek meg Nyugat-Európában. Legtöbbjük pedig saját pénzével is segíti a Törökországban betiltott Kurd Munkáspárt működését.

Kapcsolódó tartalom

Ajánljuk még