Az uniós szankciók hatálya alá az Ukrajna elleni háborúban használt pilóta nélküli légi járművek (UAV) fejlesztéséért és szállításáért felelős Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) két parancsnoka, a forradalmi gárda repüléstechnikai egysége (IRGC ASF), valamint az iráni védelmi minisztérium egy, az Oroszországba szállított drónok fejlesztéséért és gyártásáért felelős vállalat, a Qods Aviation Industries kerültek.

Az EU október 20-án vetett ki először szankciókat az iráni drónok szállítása és bevetése miatt. Akkor három iráni férfi, az iráni fegyveres erők vezérőrnagya, ezredese és dandártábornoka, valamint az iráni Shahed Aviation Industries Kutatóközpont került jegyzékbe.

Az intézkedések utazási korlátozásokból, vagyoni eszközök befagyasztásából, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberek és szervezetek részére. Jelenleg 196 emberrel és 49 szervezettel szemben vannak érvényben szankciók.

Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekmények miatt az Európai Unió először 2014. március 17-én vezetett be korlátozó intézkedéseket.

Az unió ezeken túl további intézkedéseket is végrehajtott az ukrán válság nyomán, többek között gazdasági szankciókkal sújtotta az orosz gazdaság egyes ágazatait, és korlátozó intézkedéseket rendelt el a Krím félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán kizárólag e két területre vonatkozóan.

A szankciós jegyzéket az unió azért fogadta el, mert egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én megszállta a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét,

a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz csatlakozásról.

E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem. Az uniós tagállamok vezetői 2015 márciusában a szankciók időtartamát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték.