Egyre több vállalat kerül a csőd szélére Németországban a drasztikusan emelkedő energiaárak miatt. Egy berlini ruhatisztító tulajdonosa arról beszélt a Híradónak, hogy csaknem hatszorosára nőtt a gázszámlája. Most havonta 6500 eurót, vagyis átszámítva több mint 2,6 millió forintot fizet az energiáért, és attól tart, hogy hamarosan be kell zárnia a boltot.
„Minden egyes hónappal nőnek a kiadásaink és egyre jobban eladósodunk, már több ruhatisztító is tönkrement. Nem lesz gáz és anélkül nem tudunk működni, most rögtön van szükségünk segítségre” – mondta a ruhatisztító tulajdonosa az M1-nek.
A német kormány pedig azzal számol, hogy a kisebb vállalkozások lehetnek az energiaválság és a csökkenő fogyasztás áldozatai – erről Robert Habeck beszélt korábban. A német gazdasági miniszter úgy fogalmazott: ezek a cégek nem csődölnek majd be végleg, de egy időre talán bezárnak. Azt viszont már nem részletezte, hogy addig miből élnek majd az emberek.
„Kevesebbet vásárolnak az emberek, ezért csökken például a pékségek és a virágboltok bevétele. Ez nem jelent csődöt, de előfordulhat, hogy átmenetileg be kell majd zárniuk”
– mondta a német gazdasági miniszter.
Az energiaválság miatt számos német cég azzal a rémálommal néz szembe, hogy vagy bezár, vagy elköltözik Németországból, ami a környező országok beszállítóit súlyosan érintené – írja a Politico. A portál szerint ráadásul nemcsak a kis és közepes cégek, hanem a nagyvállalatok is a szakadék szélén egyensúlyoznak, például a több mint 150 éves BASF is. A vegyipari óriás közölte: az elviselhetetlen energiaárak miatt végleg leépíti az európai termelését.
Kapcsolódó tartalom
Az újabb szankciók lebegtetése is elég, hogy dráguljon az energia, de Brüsszel mégsem tett le az újabb szankciókról – mondta Tóth Máté az M1-en. Pedig az energiajogász szerint az energiaárak, illetve a megélhetési költségek a szankciók miatt emelkednek, és 2023-ban még a mostaninál is nagyobb lehet a probléma.
„Az átlagos európai drágulás az gyakorlatilag 90 százalék fölötti, földgáz tekintetében ez még magasabb, ami pont azt mutatja, hogy ezek a hatások begyűrűznek a végfelhasználói árakba, mind a lakosság, mind az ipar tekintetében. Nyilván mind a kettőnek félelmetes következményei vannak”
– fogalmazott Tóth Máté.
Az Európai Unió gazdasága fordulóponthoz érkezett – fogalmazott az uniós gazdaságpolitikai biztos, amikor bejelentette, hogy Európában recesszió következhet. Paolo Gentiloni arról beszélt a 2023-as kilátások jelentősen gyengébbek, az infláció pedig magasabb lesz, mint ahogy nyáron sejtették.
„Az ukrajnai háború miatt megnőtt bizonytalanság, a magas energiaárak okozta nyomás, a háztartások vásárlóerejének romlása, a gyengébb külső gazdasági környezet és a szigorúbb finanszírozási feltételek várhatóan recesszióba taszítják az uniót” – közölte az uniós biztos.
A magyar kormány azon dolgozik, hogy Magyarország elkerülje a válságot, és a szankciók miatt az eddigi eredmények ne kerüljenek veszélybe – erről Varga Mihály beszélt. A pénzügyminiszter kiemelte: a hosszútávú megoldás érdekében Brüsszelnek felül kell vizsgálnia a szankciókat.
Kapcsolódó tartalom
„Úgy tűnik, hogy a szankciók egyre magasabbra és egyre súlyosabb irányba hajtják az energiaárat. Itt az ideje, hogy egy szankciós mérleget vonjunk és egy szankciós csomagot tegyünk a mérlegre, és mérlegeljük azt, hogy az eddig meghozott nyolc szankciós csomag az mit is jelentett Európa számára” – mondta a pénzügyminiszter.
Miközben már az uniós biztos is nyíltan beszél az Európára váró recesszióról, az Európai Tanács elnöke mégis tovább erőlteti az újabb intézkedések meghozatalát. Charles Michel a napokban felszólította Ursula von der Leyent, hogy mielőbb dolgozza ki a gázársapka részleteit – erről írt a Mandiner.
Az orosz gáz árának korlátozása tovább fokozná a válságot, ugyanis a Gazprom már korábban egyértelművé tette, ha bevezetik a gázársapkát, akkor nem szállítanak gázt Európába.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég arról beszélt: Magyarország nem támogatja a gázársapka bevezetését, mert azt álcázott szankciónak tartják, ami az energiaárak emelkedését hozná amellett hogy súlyosan fenyegetné Magyarország energiaellátásának biztonságát is.