Arról van szó, hogy Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter és más demokrata vezetők a magáncenzúráról az állami cenzúrára váltottak. Felszólították a brit, a francia és a németországi kollégáikat, hogy cenzúratörvényekkel akadályozzák meg a szólásszabadság visszaállítását – olyan törvényekkel, amelyek az Egyesült Államokban alkotmányellenesek lennének – írja oldalán Jonathan Turley amerikai jogász.
Kapcsolódó tartalom
Most a német baloldal is reagált:
a kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) is cenzúrára szólított fel, mielőtt – Clinton szavaival élve – „túl késő lenne”, és a Twitter megőrizné a szólásszabadságát.
A Handelsblatt című üzleti lap beszámolója szerint az SPD tagjai amiatt aggódnak, hogy a Twitter túl sok szólásszabadságot enged meg azzal, hogy korlátozza a korábbi cenzúra rendszerét.
Jens Zimmermann szociáldemokrata képviselő ironikusan az általa bírált oldalon kijelentette: „A szövetségi igazságügyi hivatalnak szigorúbb felügyelet alá kell vonnia a Twittert, és jogsértések esetén gyorsan, határozottan kell fellépnie.”
A német politikusok nemcsak a céget, hanem Elon Muskot is fenyegetik, amennyiben nem cenzúrázza a véleményeket.
Ha a Twitter nem felel meg az előírásoknak, nemcsak a céget, hanem a felelős vezetőket is megbüntetik.
Németország a szólásszabadsággal szemben az egyik legellenségesebb ország a Nyugaton, amelynek kriminalizálását úgy éri el, hogy jogszabály-módosításokat vezetett be, ezzel lehetővé téve, hogy közösségi média oldalakat pénzbüntetéssel sújtsanak minden egyes napért, amikor egy álhírt a platform nem töröl, hanem fent hagy. A Facebook esetén ez a bírság például 500 ezer euróig – közel 202 millió forintig – terjedhet. A YouTube-ot például arra kényszerítette Németország, hogy a kormány által a koronavírusról dezinformációnak tartott nézeteket távolítsa el az oldalról.
Ezeknek a törvényeknek a hatása nyilvánvalóvá vált, hiszen egy nemrégiben végzett felmérés a német állampolgárok körében kimutatta, hogy
a németek mindössze 18 százaléka érzi úgy, hogy szabadon kifejezheti véleményét a lakosság előtt.
A németek 59 százaléka még baráti körben sem érzi magát szabadnak, és mindössze 17 százalékuk érezte szabadnak az interneten való véleménynyilvánítást.