logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Elmagyarázzuk, miről szólnak az amerikai félidős választások

| Szerző: hirado.hu
Az Egyesült Államok Alkotmánya rögzíti, hogy Amerikában az elnököt és alelnököt négy évre választják, valamint hogy a törvényhozás két kamaráját képviselőháznak, és szenátusnak hívják. A képviselőház tagjai két, míg a szenátorok hat évre szóló mandátumot kapnak. Utóbbiakat három részre bontja az alaptörvény, így kétévente a szenátus egyharmada is lecserélődik – hangzott el az M1 híradójában, ahol ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász magyarázta el, miről is szól az amerikai előválasztás.
Magyarországon is a közjogi hagyomány részét képezte a történelmi időkben a kétkamarás törvényhozás – válaszolta a Századvég jogi szakértője arra kérdésre, hogy mit is jelent a kétkamarés törvényhozás.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász elmondta: az Egyesült Államokban 1789 óta a kongresszus alsóházába lehet delegálni 435 tagot, 1913 óta pedig közvetlenül választják a szenátorokat, összesen százat.
A kongresszus monstre intézmény, egy dombon helyezkedik el, ezért a szakzsargon hillnek nevezi a környéket, ahol ez a komplexum működik – folytatta az alkotmányjogász – Közel kétszáz bizottság dolgozik csak az alsóház mellett, egy szenátornak akár száz asszisztense is lehet – érzékeltette a kongresszus méreteit Lomnici. Hangsúlyozta: megvan az alsó- és a felsőház jogköre, de hatalmi egyensúly van a két ház között.
A szakértő felidézte: 2020-ban a demokratáké volt a Fehér Ház, az alsóház illetve a szenátus többsége. Az elnök rendeletekkel is szabályozhat bizonyos kérdéseket, például beutazási tilalmat rendelhet el – tette hozzá Lomnici.
Közölte: bár egyéni képviselői módosító indítvány ott nem létezik, ugyanabban a formában kell elfogadnia mindkét háznak egy törvényjavaslatot.
Mint ismert a félidős választásokon a száztagú szenátus mandátumának harmadát, vagyis 35 képviselői helyet, valamint a képviselőház 435 tagját választják meg.

Ajánljuk még