logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Amerika választ: Biden ritka mérföldkőről, Trump Amerika visszavételéről beszélt

Többnyire fennakadások nélkül, rendben zajlik a szavazás az amerikai államokban. Nagy a tét, a háborús gazdasági válság nem csak az öreg kontinenst érinti, legalábbis a szavazók szintjén semmiképp. Az amerikai félidős választásokon szavazók 32 százaléka szerint az infláció volt az a kérdés, amely a leginkább foglalkoztatta őket, amikor ma az urnákhoz mentek. Eközben tízből hat választópolgár azt mondja, hogy a benzinárak emelkedése hatással volt a jövedelmükre. Cikkünk folyamatosan frissül.

Guam szigetén 29 év óta először győzött a jobboldal

Republikánus győzelem született az Egyesült Államok fennhatósága alá tartozó, a Csendes-óceán nyugati részén fekvő Guam szigetén a keddi félidős választáson – közölte a Pacific Daily News.

Az Egyesült Államok szövetségi államai közé nem sorolt területnek 1993 óta folyamatosan demokrata kongresszusi küldötte volt. James Moylan a republikánus jelölt, a sziget törvényhozásának szenátora a 32 502 leadott szavazatból 17 075-öt szerzett meg, és lett ezzel Guam második jobboldali delegáltja Washingtonban.

Guam szigetének polgárai szavazati joggal nem rendelkező küldöttet választhatnak 1972 óta a washingtoni kongresszus alsóházába, a képviselőházba.


Fennakadások a szavazásban három állam egy-egy megyéjében

Arizona állam egy megyéjében a szavazógép hibája, Pennsylvania egy megyéjében a kifogyott szavazópapír, Illinois állam egy megyéjében pedig valószínűsített kibertámadás hátráltatta a szavazás menetét a félidős kongresszusi és helyi választásokon kedden.


Néhány államban már megkezdődött a szavazatszámlálás

Indiana és Kentucky államban magyar idő szerint éjfélkor véget ért a szavazás, így itt elkezdik a szavazatszámlálást.

Az MTVA washingtoni tudósítója Náray Balázs az Egyesült Államok keleti partjáról bejelentkezésében elmondta: A keleti parton már besötétedett, egy óra múlva Georgiában, majd magyar idő szerint hajnali kettőkor 18 államban, többek között Pennsylvaniában, New Hampshire-ben és Floridában is bezárnak a szavazókörök.

A hírek szerint a szavazás rendben zajlott, de Arizonában és Pennsylvaniában voltak fennakadások. Pennsylvania érintett megyéjében meghosszabbítják a szavazást.

Magyar idő szerint hajnali 3-kor 15 további államban zárul a szavazás, például New York-ban, Arizonában és Texasban is.


Az infláció és az üzemanyagár komoly motiváció 

Rekordár közelében az üzemanyag Los Angeles belvárosában június elején. Fotó: Los Angeles Times/Getty Images.

Az amerikai félidős választásokon szavazók 32 százaléka szerint az infláció volt az a kérdés, amely a leginkább foglalkoztatta őket, amikor ma az urnákhoz mentek. Eközben tízből hat választópolgár azt mondja, hogy a benzinárak emelkedése hatással volt a jövedelmükre.

Bár ezek korai exit poll felmérések, egyértelmű, hogy az amerikaiak számára a pénz a legfontosabb – és valószínűleg a demokraták lesznek azok, akik a felelősséget viselik – számolt be a BBC.


Mi kell ahhoz, hogy a republikánusok nyerjék a félidős választást Amerikában?

A szenátus és a képviselőház együttes ülése a Capitoliumban Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

A szenátus összesen 100 törvényhozóból áll, akiket hat évre választanak meg. Ugyanakkor minden választási évben a szenátusi helyek körülbelül egyharmadában változhat a felállás. A demokraták jelenleg borotvaélen táncolnak, a felsőházban 50 mandátummal rendelkeznek.

50 mandátumra van szükségük a hatalom megtartásához is, mivel Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke szavazata dönt egy esetleges szavazategyenlőségnél. A szenátusi többség visszaszerzéséhez a republikánusoknak két szenátusi helyet kell megszerezniük.

További részletek ide kattintva olvashatók.


Illinois-ban problémák vannak a szavazógépekkel

Szavazó az amerikai félidős kongresszusi választásokon. Fotó: MTI/EPA/Tannen Maury

Az Illinois állambeli Champaign megye jegyzői hivatala „kibertámadásként” értékeli a szavazógépek „kapcsolódási problémáit”. A Champaign megyei jegyzői hivatal helyi idő szerint kedden dél körül jelentette be, hogy rendszereikben kapcsolódási problémák és gyenge szerverteljesítmény tapasztalható. A hivatal közölte, hogy a problémák hátterében értékelésük szerint a DDoS-támadások állnak.


Szakértő: Mélyül a szakadék a demokraták és republikánusok között

Több szempontból is mélyül a szakadék a demokrata és a republikánus politikai tábor között az Egyesült Államokban – jelentette ki Steve Hayward, az UC Berkeley professzora kedden Budapesten, egy angol nyelvű konferencián.

Steve Hayward azt mondta, hogy az amerikai egyetemeken nagyon baloldali a szellemiség. Ugyanakkor kiemelte: már nem igaz, hogy a Republikánus Párt a gazdagoké. Véleménye szerint fontos a woke-mozgalom elleni lázadás.

Hayward közölte, hogy a képviselőház 435 tagját kétévente újraválasztják, ezért értékelése szerint itt nagy lehet a fordulat.

A szenátorok, akik 100-an vannak, hat esztendőre kapnak mandátumot. Kétévente a harmadukat választják meg, így itt csupán kisebb cserélődés következhet be

– ismertette Steve Hayward.

További részletek ide kattintva olvashatók.


Gondok merültek fel a szavazás közben Arizonában

Gondok merültek fel az arizonai Maricopa megyében a szavazatszámláló gépekkel a voksolás megkezdése után néhány órával.

Sajnos a gépek mintegy 20 százalékával akadt némi probléma

– mondta Bill Gates, a Maricopa megyei felügyelőbizottság elnöke a Fox Newsnak.

Gates szerint, amikor az emberek megpróbálták átfuttatni a szavazólapjaikat a gépeken, azokat visszautasította a rendszer.

A felügyelőbizottság elnöke arról biztosított, hogy a technikusok már dolgoznak a probléma elhárításán.


Hortay: Nem valószínű, hogy jelentősen csökkennek a gázárak

Nagy kérdés, hogy energiapolitikai szempontból milyen változásokat hozhat, ha a republikánusok nyernek az amerikai félidős választásokon. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője nyilatkozott a M1 Híradónak.

Vannak visszafordítható és visszafordíthatatlan folyamatok az elmúlt hónapok történéseiből – hangsúlyozta Hortay Olivér. Hozzátette: visszafordíthatatlan folyamat az Északi Áramlat vezetékeket ért támadás, de vannak újraindítható szállítási útvonalak, ilyen a Jamal-vezeték, illetve az egyéb embargó sújtotta útvonalak.

Energiapolitikai szempontból a szankciók feloldása és a háború enyhülése oldaná az energiapiaci feszültségeket, amelyek az árakat megemelték.

Az orosz-ukrán háborún túl egy másfajta válság is kezd kibontakozni az olajpiacon az Egyesült Államok és az OPEC országok között, hiszen ezen országok szembementek a Biden-adminisztrációval és a fokozás helyett csökkentették az olajkitermelésüket. Ilyen ellentétre utoljára a 70-es években került sor – emlékeztetett a szakértő.

Hortay hozzátette: az energiapiacon már az orosz-ukrán háború előtt volt egy kínálathiány, hiszen a koronavírus okozta lezárások után a piac nem tudta követni a felfokozott igényeket és egy energiaéhség alakult ki, amelyet a fegyveres konfliktus még inkább elmélyített.

Bár sokan gondolják úgy, hogy Amerika lehet ennek a válságnak az egyedüli nyertese, az elemző szerint ezt még korai lenne állítani, meg kell várni a háború végét. Kifejtette, hogy ugyanakkor Európának igen kockázatos az orosz energiafüggést lecserélnie, mivel az Egyesült Államok sokkal drágábban adja a cseppfolyósított földgázt. Ezért is lenne fontos, hogy Európa minél több helyről, kedvező áron szerezzen gázt, azaz diverzifikálni tudja a forrásait.


Biden ritka mérföldkőről, Trump Amerika visszavételéről beszélt

Már a kora reggeli nyitás előtt sorban álltak a választók szavazóhelyiségeknél az Ohio állambeli Clevelandben. Ez a 36 állam egyike, ahol nemcsak képviselőket, hanem szenátort és kormányzót is választanak, és ahol igencsak szoros verseny ígérkezik – hangzott el az M1 Híradó műsorában.

Az amerikai kongresszus alsóházi képviselőinek mandátuma két évre szól. Így a 435 fős testület az elnökválasztással egy időben, illetve az elnöki ciklus felénél is megújul. A szenátorokat hat évre választják, de nem egy időben, a mostani szavazáson 35 felsőházi mandátum keres új gazdát.

Kapcsolódó tartalom

A szavazás lebonyolítását megfigyelők hada ellenőrzi. Számos helyen, például Texas államban már a voksolás előtti hetekben terjedtek az állítólagos csalásról szóló hírek a közösségi oldalakon.
Az is előfordult, hogy fegyveresek próbálták megfélemlíteni a választási bizottság tagjait. Így az igazságügyi minisztérium 24 államba küldött megfigyelőket.

„A partvonalról ellenőrzik, hogyan zajlik a szavazás, és azonnal jelzik nekünk, ha rendellenességet észlelnek. Azt is figyelik, mit csinálnak a korteskedők a szavazóhelyiségtől előírt távolságon belül” –mondta a Harris megyei választási bizottság egyik tagja.

Ezúttal több mint 42 millióan éltek a korai szavazás lehetőségével. Ezt levélben vagy akár személyesen is megtehették, attól függően, hogy melyik államban élnek.

„Őslakos és afrikai–amerikai felmenőim vannak, akiknek keményen kellett küzdeniük azért, hogy szavazati jogot kapjanak. Ezt nem fogom eltékozolni. Így ha arról kell szavazással dönteni, hogy ki a legjobb csapos a környéken, én akkor is élek a jogommal”

– mondta egy pittsburghi nő.

Joe Biden amerikai elnök is már több mint egy hete leadta voksát Wilmingtonban, ahol a család birtoka van.

Az elnöki hivatal közleménye szerint Joe Biden a választás napját a Fehér Házban tölti, miután országszerte kampányolt a demokrata jelöltek mellett. „Olyan mérföldkőhöz érkeztünk, amellyel csak ritkán szembesülünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a demokráciánk veszélyben van, és most kell megvédenünk, megőriznünk, és egyértelműen kiállnunk mellette” – fogalmazott az amerikai elnök körútja utolsó állomásán, Marylandben.

A republikánus jelölteket a volt elnök, Donald Trump próbálta győzelemre segíteni. Ennek érdekében még táncra is perdült hétfő este az Ohio állambeli Daytonban, ahol közölte: november 15-én nagy bejelentést tesz – vélhetően arról, hogy két év múlva ismét versenybe száll az elnöki székért.

„Ez az az év, amikor visszavesszük a képviselőházat. Visszavesszük a szenátust, és visszavesszük Amerikát. És ami a legfontosabb, 2024-ben visszaszerezzük a csodálatos Fehér Házunkat” – jelentette ki Donald Trump, aki kedden Floridában adta le szavazatát.

Kapcsolódó tartalom

Az urnákat először a keleti parton zárják le, közép-európai idő szerint éjfélkor. A választás végeredményére azonban néhány napot biztosan várni kell, mert időbe telik, amíg a levélben leadott szavazatokat is összesítik.

A negyven éve nem látott magas infláció, gyengülő gazdaság, a fokozódó bűnüldözés és az illegális bevándorlás témája uralta az amerikai félidős választások kampányát.

Emellett a republikánus jelöltek élesen bírálták a Biden-adminisztráció nyitott határok politikáját. Elemzők szerint az év végére akár a kétmilliót is elérheti az illegális bevándorlók száma az Egyesült Államok déli határán.

A félidős amerikai választások egyik vezető kampánytémáját a gazdaság állapota adta: a magas energiaárak, a megélhetési költségek emelkedése és a több mint nyolc százalék feletti infláció.

„Infláció sújtja az egész világot. A jelenlegi kormánynak azonban valamit jobban kellett volna csinálni, de nem tudni, hogy egy másik párt elkerülhette-e volna a pénzügyi válságot” – mondta egy helybéli férfi.

A gazdasági gondok mellett a másik legfontosabb kampánytéma a bevándorlási hullám volt. Az amerikai határőrség adatai szerint ez év augusztusáig mintegy 30 százalékkal nőtt az amerikai–mexikói határon feltartóztatott illegális határátlépők száma. Egyes becslések szerint év végére ez a szám elérheti a kétmilliót.

„Nézzék meg a negyvenéves csúcson lévő inflációt, a nyitott határokat és az energiagondokat. Ezek mind olyan problémák, amelyeket Biden politikája váltott ki” – mondta kampányában Ron DeSantis, Florida republikánus kormányzója. Hozzátette, hogy az amerikai belbiztonsági minisztérium jelentése szerint az elmúlt évben több mint kilencven terrorgyanús személy lépte át a déli határt.

Kapcsolódó tartalom

Az amerikai társadalmat a sokat vitatott abortusztörvény is megosztotta.

Az amerikai legfelsőbb bíróság júniusi határozata szerint az egyes tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy betiltják-e a művi terhességmegszakítást. Több republikánus vezetésű tagállamban korlátozták az abortuszjogot, ugyanakkor számos demokraták vezette tagállamban kiterjesztették a művi terhességmegszakítás jogát. Pennsylvania állam demokrata kormányzójelöltje szerint minden nőnek meg kell adni a választás lehetőségét.

„Az nem szabadság, ha megmondjuk nekik, hogy mit tehetnek a testükkel. És az sem, hogy megmondjuk a gyerekeinknek, milyen könyveket olvashatnak. Ez nem szabadság” – fogalmazott Josh Shapiro Pennsylvania kormányzójelöltje.

Elemzők szerint a demokraták azt remélték, hogy a kérdés növeli majd a támogatottságukat, a republikánusok viszont elsősorban a gazdasággal és a bűnözéssel kapcsolatos kérdésekre helyezték a nagyobb hangsúlyt.

A szakértők szerint a magyar–amerikai kapcsolatok alakulására is hatással lehet, hogy milyen eredmény születik a mai amerikai félidős választáson, de az orosz–ukrán háború folytatása is tétje a voksolásnak.

„A béke lehetősége közelebb kerülhet, ha győznek a republikánusok” – fogalmazott Pócza István a Kossuth Rádióban. A Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője szerint magyar szempontból az orosz–ukrán konfliktusra és a magyar–amerikai kapcsolatokra kihathat a félidős választás eredménye. A szakértő szerint a demokrata vezetésű Biden-adminisztrációval jelenleg teljesen más minőségű a magyar kormány kapcsolata, mint a republikánusokkal volt annak idején.

„Kezd átalakulni a beszélgetés, a gondolkodás egy olyan irányba, és főleg amerikai részről, hogy értékszövetséget hoznak létre. És aki az ő értékeiket, és a mostani helyzetben, a demokrata vezetésnek a liberális értékeit vallja, az jó, azzal együtt vannak. Aki nem, mert konzervatív, az nem. Tehát ugye a mostani helyzetben ez is árnyalhatja a képet. Hogyha a konzervatívok jól tudnak szerepelni, akkor közelebb kerülhet a két ország egymáshoz” – mondta Pócza István.

A háború kapcsán magyar elemzők kiemelik, hogy Amerika eddig 27 milliárd dollárt adott Ukrajnának fegyverre, a gazdaság támogatására pedig 25 milliárdot. Ez egy esetleges kongresszusi hatalomátvétel után megszűnhet.

„Az elmúlt időszakban a demokrata többségű kongresszus minden pénzt megszavazott Ukrajnának, viszont a republikánus jelölt, aki majd a házelnök lesz – Kevin Mccarthynak hívják, a mai naptól fogva, érdemes lesz megjegyezni a nevét, ő lesz az új vezetője a képviselőháznak –, ő például már kijelentette, hogy nem fognak biankó csekket adni Ukrajnának. Tehát mind a bel-, mind a külpolitikában lesz jelentősége, ha átfordulnak ezek a többségek” – mondta Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője.

A mostani amerikai kampányban bel- és külföldi témák is előkerültek: az abortusz kérdése, a szankciós infláció és az illegális bevándorlás is.

Különösen fontos téma volt a választási rendszer tisztasága is.

Erre azért is érzékeny az amerikai közvélemény, mert már Joe Biden győzelmét is sokan megkérdőjelezték – hívták fel a figyelmet a szakértők.

Pennsylvaniában például most újra előkerült a 2020-as választási kampányban is sokat emlegetett levélszavazatok ügye. Ebben az államban azért is érdekes ez a téma, mert Pennsylvania az egyik legnagyobb csatatérállam, amelyet a demokraták és a republikánusok is megnyerhetnek.

Ezért is váltott ki nagy visszhangot, hogy Pennsylvania demokrata szenátorjelöltje most szövetségi bíróságon nyújtott be keresetet azzal a céllal, hogy elérje: beszámítsák azokat a levélszavazatokat is, amelyeken nincs dátum vagy helytelen a dátummegjelölés.

A demokrata John Fetterman a kezdeményezését azzal indokolta, hogy a dátumozás fölösleges nehézség, amely szerinte gátolja a pennsylvaniaiakat abban, hogy alapvető jogaikat gyakorolják.

A kiemelt kép illusztráció.

Ajánljuk még