Robbantásra utalnak az Északi Áramlat vezetékén feltárt sérülések. Emlékezetes, szeptember 26-án hajnalban észleltek nyomáscsökkenést a Balti-tenger alatt futó, Oroszországot és Németországot összekötő Északi Áramlat 2 gázvezetéken, majd nem sokkal később az 1-esen is. A csövekből több helyen ömlött a gáz, volt ahol egy kilométer átmérőjű körben bugyogott a víz. Dán és svéd szeizmológusok erős robbanásokat regisztráltak a szivárgások közelében.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdetben a nyugati országokat tette felelőssé a vezetékek megrongálásáért, majd az orosz védelmi minisztérium a brit haditengerészet egyik egységének képviselőit vádolta meg a robbantással. Időközben kiderült: az amerikai elnök még februárban, néhány héttel a háború kezdete előtt egy sajtótájékoztatón arra utalt, hogy ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, az Egyesült Államok véget vet az Északi Áramlatnak.
„Nem lesz tovább Északi Áramlat. Véget vetünk neki, ha Oroszország inváziót indít, tankokkal vagy katonákkal lépi át az ukrán határt”
– mondta akkor Joe Biden.
A szabotázsakció után azonnal elindultak a vizsgálatok, hogy kiderítsék, pontosan mi történt a mintegy százméteres mélységben futó, évente közel 55 milliárd köbméter gázt szállító vezetékekkel.
Kapcsolódó tartalom
A gázvezetéket üzemeltető vállalat vizsgálata azt állapította meg, hogy több méter mély, mesterséges eredetű kráterek vannak a tengerfenéken az Északi Áramlat 1 sérült részeinél. A vállalat közleménye szerint
a kráterek mélysége három és öt méter, a közöttük fekvő negyed kilométeres csőszakasz teljesen megsemmisült, a roncsok pedig több száz méteres körben szétszóródtak.
A német haditengerészet is hasonló eredményre jutott, szerintük a kráterek mérete hatalmas erejű robbantásra utal, ami abból is látszik, hogy nemcsak az 1-es vezeték, hanem az Északi Áramlat 2-es csövei is súlyosan megsérültek – írta a Mandiner.
A terrorcselekményre a Gazprom az Ukrajnán keresztüli gázszállítások leállításával válaszolt – igaz, a döntést elszámolási vitákkal indokolták.
A Gazprom döntése különösen fáj Európának, ugyanis az Északi Áramlat 1 és 2 vezeték sérülése mellett az utolsó olyan lehetséges útvonalon is megszűnt a szállítás, amelyen még orosz gáz érkezett Nyugat-Európába.
Kapcsolódó tartalom
Már most is nehéz biztosítani Európa gázellátását, de 2023-ban még nagyobb lesz a probléma, ugyanis várhatóan akkor már nem jön orosz gáz – erről Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója beszélt a Kossuth Rádióban. A szakértő szerint Európa cseppfolyósított gázzal akarja pótolni az orosz energiahordozót jellemzően az Egyesült Államokból és a Közel-Keletről, de ez nem megoldás, mert egy hajó LNG gáz csak a fele annak, amennyit egy nap alatt csöveken szállít Oroszország. Ráadásul az LNG kitárolásához szükséges infrastruktúra kapacitása még hosszú ideig kevés lesz a folyamatos ellátáshoz.
Azok az LNG-beruházások, amelyeket elindítottak az idei évben, 2026-ra realizálhatók, tehát a bővítési lehetőségeink az LNG területén nagyon korlátozottak, magyarán nem fog új LNG belépni az orosz gáz helyére. Tehát a tárolókat nem tudjuk olyan ütemben tölteni, mint ahogy azt idén tudtuk – közölte Litkei Máté. Szerinte a gázhiánynak súlyos következményei lesznek, ugyanis az árak újbóli emelkedése az ipari termelés csökkenését, sőt leállását hozhatja magával, ami munkanélküliséghez és a lakosság terheinek növekedéséhez vezet.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/Stefan Sauer)