Az orosz-ukrán háború nyomán szinte valamennyi NATO-tagország felgyorsította fegyverkezését, növelte a védelmi kiadásokra fordított GDP-részt (amely a NATO-követelmények szerint minimum 2 százalék). A Jens Stoltenberg NATO főtitkár szerint az ukránok hadieszközökkel való támogatása jelentős mértékben kimerítette az európai tartalékokat. Emiatt is szükséges az eddig meglehetősen vontatottan haladó közös fegyverbeszerzés ösztönzése. A téma évtizedek óta napirenden van, de az eddigi eredmények roppant szerények. A beszerzéseket illeti, azokat Kelet-Közép-Európa továbbra is nagyrészt egyéni alapon intézi. Nézzük térségünkben a légierő metamorfózisát, a szovjet-orosz technika (a merev szárnyú MiG-21, MiG-29, Su-25-ök) lecserélését nyugatiakra.
Ahány ország, annyiféle típusú repülőgép, annyiféle megoldás, azaz nem sok jelét látni a gazdaságosság jegyében a beszerzési, gép-szervizelési, fenntartási összefogásnak. A szegényebb kelet-közép-európaiak, főleg a Balkán államai a használtgépek vásárlását preferálták – eddig. Mostanában e tekintetben is változik a helyzet.
Az EU legszegényebb országa, Bulgária is új, és abból is az egyik legdrágább F-16-os gépeket vásárol, olyanokat (Block 70/72), mint a jóval gazdagabb szlovákok, de nem hallani róla, hogy bármilyen vásárlási vagy szervizelési/fenntartási együttműködésben gondolkodnának.

Sőt, a leváltott szófiai kormány még távozása előtt egy második, ugyancsak nyolc darabos F-16-os géprendelést is kilátásba helyezett. Az ország parlamentje azonban erről egyelőre nem döntött.
Darabja 80 millió dollár
V4-es tagtársunk, Csehország a minap előzetes érdeklődést jelző, de nem kötelező érvényű felkérést küldött az amerikai F-35 Lightning II. típusú, ultramodern és nagyon drága többcélú, ötödik generációs vadászbombázók gyártójának, a Lockheed Martinnak. Ráadásul cseh barátaink egyszerre két századnyi (legalább 24 darab) F-35-öst vennének, darabját legalább nyolcvan millió dollárért – nem számolva az új amerikai gépek üzemeltetéséhez szükséges technikai-szervíz környezet megteremtési költségeit.
A washingtoni kormány számvevőszéke (GAO) fél éve felmérést készített a Pentagon ez idő szerint legköltségesebb fegyverbeszerzési programjáról. Eszerint
a mintegy 2500 új F-35-ös beszerzése, fenntartása, működtetése 1700 milliárd dollárjába kerül az amerikai adófizetőknek, vagyis az egy gépre jutó teljes költség mintegy 650-680 millió dollár lesz.

Ebből a vételár gépenként mintegy 80 millió dollár. Azaz Prágának körülbelül 15,6 milliárd dollárjába kerülhet a 24 gép beszerzése, működtetése, fenntartása. Az F-35-ös egy repült órájának a költsége tavaly jóval meghaladta a harmincezer dollárt – szemben a JAS 39 Gripen 6-8000 dollárjával. Persze azt is figyelembe kell venni, hogy az amerikai hadsereg már jó ideje hadrendben tart F-35-ösöket, azaz a fenntartásukhoz, szervizelésükhöz, működtetésükhöz szükséges infrastruktúra egészében már létezik.
Szlovák csúszás, a románok még használtban utaznak
Ausztria és Lengyelország hasonló célokat tűzött ki, ők is F-35-ösöket szeretnének. Szlovákia és Magyarország ennél mértéktartóbb, főként olcsóbb megoldásokat keres. Szlovákia jelenleg átmeneti állapotban van. A századnyi (12-14 darab) MiG-29-es két hajtóműves, NATO-szabvány szerint korszerűsített gépét vélhetően teljes számban átadta az ukránoknak (akik nyugati segítséggel villámgyorsan integrálták a MiG-29-eket az amerikai AGM-88-as radarvadász HARM levegő-föld rakétákkal).
A szlovákok még 2018-ban rendeltek egy századnyi F-16-ost, az egyik legújabb változatot, a Block 70/72-es Vipert, de az átadás csúszik, így 2025-re számolhatnak a gépek hadrendbe állításával.

Ez idő szerint Budapest vélhetően marad a JAS 39-es Gripenek mellett, amelyeket egyébként a svéd gyártó folyamatosan korszerűsít.

Délkeleti szomszédunk is szemezget új harci repülőgépek (a hírek szerint F-35-ösök) beszerzésével.
Románia áthidaló megoldásként a következő tíz évre a norvégoktól felújított (MLU), használt F-16-osokat vesz, de a román légierő fejlesztése nem áll meg az F-16-os vadászgépek hadrendbe állításával, Bukarest utolsó (ötödik) generációs F-35-ös harci gépek beszerzését is tervezi.
Emellett hadrendben tartja harmadkézből vett, portugál eredetű F-16-osait és a mintegy hatvan évvel ezelőtti technikai színvonalat képviselő MiG-21-es gépeit. Ez utóbbiakat még legalább egy évig röpteti.
Görögország pedig még júliusban küldött hivatalos kérelmet az Egyesült Államoknak 20 darab F-35-ös vadászrepülőgép megvásárlására.
A svájciak is fegyverkeznek
A svájci parlament szeptemberben véglegesen jóváhagyta 36 darab Lockheed Martin által gyártott F-35A Lightning II típusú vadászgép megvásárlását. Az 5,5 milliárd dolláros – több mint 2200 milliárd forintos – üzlet végül népszavazás nélkül történt.
