Az energiaigényes iparágakat, többek között az alumínium-, a műtrágya- és a vegyipart is az a veszély fenyegeti, hogy a vállalatok végleg áthelyezik termelésüket olyan országokba – például az Amerikai Egyesült Államokba (USA) –, ahol bőségesen hozzáférhetnek olcsó energiaforrásokhoz.
A Reuters hírügynökség rámutatott, még ha az októberi hónap szokatlanul meleg is volt, és az enyhe télre vonatkozó előrejelzések segítettek is az árak csökkenésében, a földgáz az Egyesült Államokban még mindig körülbelül ötödannyiba kerül, mint amennyit a vállalatok Európában fizetnek.
„Sok vállalat egyszerűen felhagy a termeléssel. Ez Európa nagyon gyors nehézipari leépüléséhez vezethet” – mondta Patrick Lammers, az E.On közüzemi vállalat igazgatósági tagja egy októberi konferencián.
Az euróövezet ebben a hónapban 2020 májusa óta a leggyengébb szintet érte el, ez azt jelzi, hogy Európa a recesszió felé tart.
A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint az európai ipari gázkereslet 25 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben a tavalyi eredményekhez képest. Elemzők úgy gondolják, hogy a visszaesés hátterében a széles körű gyárbezárások állhatnak, mivel a hatékonyságnövelés önmagában nem eredményezne ilyen mértékű megtakarítást.
Közgazdászok a portál szerint továbbá arra is figyelmeztettek, hogy amint hidegebbre fordul az időjárás és a háztartások elkezdenek fűteni, az ipari ágazat lesz az első, amely hiány esetén megszorításokkal szembesülhet.
Kapcsolódó tartalom
Energiaválság – fokozódott az európai cégek kivándorlásának üteme
Az elemzők kiemelték, az európai ipar már évtizedek óta az olcsóbb munkaerővel és alacsonyabb egyéb költségekkel rendelkező helyekre helyezi át termelését, mely tendencia az energiaválság miatt fokozódott.
„Ha az energiaárak olyan magasak maradnak, hogy az európai ipar egy része strukturálisan versenyképtelenné válik, a gyárak bezárnak és az Egyesült Államokba költöznek, amely bőségesen rendelkezik olcsó palagázzal” – nyilatkozta Daniel Kral, az Oxford Economics vezető közgazdásza.
A hírügynökség példaként említette az Európai Unió (EU) elsődleges alumíniumtermelését, amely az elmúlt évben a felére, azaz egymillió tonnával csökkent.
Az unió mind a kilenc cinkolvasztója csökkentette vagy pedig leállította termelését, amit Kínából, Kazahsztánból, Törökországból és Oroszországból származó importtal pótoltak
– derült ki a Reuters által összeállított kereskedelmi adatokból.
Az Európai Fémipari Szövetség munkatársa, Chris Heron rámutatott, egy alumíniumkohó újraindítása akár 400 millió euróba (közel 165 milliárd forint) is kerülhet, azonban ez (a lehetőség) aligha adott Európa bizonytalan gazdasági kilátásait elnézve. „Ha a történelmet vizsgálva tekintünk arra, hogy voltak már ilyen ideiglenes üzemleállítások, ezt bizony a végleges bezárások követték” – tette hozzá a szakértő.
Kapcsolódó tartalom
A zöldgazdaságra való átállás is veszélybe került
A magas energiaárak miatt veszélyben vannak a nyugati országok azon erőfeszítései is, hogy ne csak az energiaellátást, hanem az elektromos járművekben és a megújuló infrastruktúrában használt kulcsfontosságú ásványi anyagokat is biztosítsák.
Brüsszel várhatóan a jövő év elején új jogszabály javaslatot – a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó európai stratégiáról szóló intézkedést – terjeszt elő a zöldgazdaságra való átálláshoz nélkülözhetetlen ásványi anyagok, például a lítium, a bauxit, a nikkel és a ritkaföldfémek készleteinek feltöltése érdekében.
Azonban a szélesebb megújuló energiaforrások és az alacsonyabb energiaköltségek hiányában a vállalatok valószínűleg nem fognak befektetni Európában
– figyelmeztetett Emanuele Manigrassi, a Európai Alumíniumszövetség klíma- és energiaügyi vezetője.
Már elindult az ipar eróziója
Az Európai Vegyipari Tanács (Cefic) szerint Európa idén először vált a vegyi anyagok nettó importőrévé, mindemelett a Nemzetközi Műtrágyaszövetség is jelezte, a műtrágyák kulcsfontosságú összetevőjének minősülő ammónia európai gyártását több mint 50 százalékkal csökkentették, a hiányt importtal helyettesítették. A Yara norvég műtrágyagyártó cég európai ammóniagyártásának kétharmadát állította le, és a termelés visszaállítását sem tervezi.
A múlt héten a világ legnagyobb vegyipari csoportja, a BASF már azt is megkérdőjelezte, hogy Európában egyáltalán van-e értelme új üzemek létesítésének, továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogyha a gázellátás a cég szükségleteihez mérten 50 százalék alá esik, akkor a vállalat kénytelen beszüntetni termelését ludwigshafeni telephelyén.
Egyes cégek – köztük a Procter & Gamble amerikai vállalat számára szállító német Kelheim Fibres viszkózszálat készítő gyár is – más energiaforrásokat keresnek. A német vállalat idén már kétszer csökkentette termelését bajorországi telephelyén. „Január 1-jétől átállhatunk az olajra” – mondta Wolfgang Ott vállalatvezető, aki kormányzati segítséget és egy napenergia-projektet is fontolóra vesz az energiaköltségek mérséklése érdekében.
A német cégek gyorsított folyamat keretein belül szeretnének engedélyt kapni, és ezáltal a gáz helyett környezetszennyezőbb energiaforrásokra átállni, ugyanis ellenkező esetben kénytelenek termelésüket csökkenteni annak érdekében, hogy a német megtakarítási célokat teljesíteni tudják.
Görögországban a pamutfonalgyártó vállalat, Selected Textiles szintén csökkentette termelését, mivel megrendelései – amelyek a főként Észak-Európából érkeznek –, visszaestek. A közép-görögországi Farsalában található üzemében a termelés idén 30 százalékkal csökkenn a cég vezérigazgatója, Apostolos Dontas szerint.
Az igazgató a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy „úgy látjuk, hogy ügyfeleink komolyan aggódnak amiatt, hogy lesz-e elegendő kereslet a késztermékekre Európában, továbbá hogy maguk az észak-európai gyártók földgázhoz tudnak-e jutni”.
Martin Ashcroft, a Tata Chemicals vegyi anyagokkal foglalkozó vállalat Európáért felelős ügyvezető igazgatója kiemelte, a társaság – amely általában ötéves terv alapján szervezte működését –, most negyedéves tervet használ.
„Ha ez egy strukturális változás, és a gázárak három-négy évig is magasak maradnak, akkor az igazi kockázat az lesz, hogy az ipari beruházások máshová, azaz az alacsonyabb energiaárakkal rendelkező helyekre vándorolnak át”
– hangsúlyozta Martin Ashcroft.
Kapcsolódó tartalom
A kiemelt kép illusztráció.