A köztársasági elnök előadásában a hagyományos családi modell fontosságáról, a nagyszülők szerepéről, a gyermekvállalás, a családi élet és a karrier összeegyeztethetőségéről beszélt, az előbbit gyorsvonathoz hasonlítva, amelyre egy idő után már nem lehet felszállni, míg véleménye szerint a szakmai vonatra később is fel lehet kapaszkodni.

A három gyermeket nevelő Novák Katalin szólt arról, hogy Magyarországon a hazai össztermék (GDP) 6,2 százalékát fordítják családtámogatásra, s jelentős erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a vágyott gyermekek mind megszülethessenek.

A demográfiai helyzetre hivatkozva kiemelte, hogy 1981 óta folyamatosan csökkent a népesség, a kormány intézkedéseinek eredményeképpen azonban az elmúlt 10 évben a házasságkötések száma megduplázódott, az abortuszok száma felére csökkent, a válásoké szintén jelentősen csökkent.

A köztársasági elnök beszélt a gyermeket vállalók pénzügyi terheiről, a rájuk vonatkozó magyarországi támogatási rendszerről, többek között az otthonteremtési programról, a nagyszülői GYED-ről, a családokat segítő adókedvezményekről, a gyermeket nevelő nők tanulását segítő kezdeményezésekről.

A babaváró kölcsönnél a harmadik gyermek megszületése esetén a teljes tartozást elengedik

– hangsúlyozta.

A köztársasági elnök felhívta a figyelmet a magyarországi alaptörvényre is, amely védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.

Az anya nő, az apa férfi

– emlékeztetett Novák Katalin.