Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a véleménynyilvánítás szabadságának jegyében nemrég hatályon kívül helyezte a francia bíróság Eloïse Bouton ügyében hozott elmarasztaló ítéletét.

A militáns feminista Bouton 2013. december 20-án a párizsi Madeleine templomban, félmeztelenül, testén abortuszpárti feliratokkal, két kezében abortált magzatot jelképező marhamájdarabokkal rövid performanszt tartott. A karácsonyi éneklést megszakító „előadás” Jézus abortuszát volt hivatott jelképezni, végezetül a fátylat és töviskoronát viselő Bouton – aki az ukrán Femen radikális aktivista csoport tagja volt akkoriban – a padlóra vizelt.

A Femen a közösségi médiában ünnepelte a tettet, azt írták, hogy „A karácsony elmarad!”, illetve „Eloïse Szűzanya épp most vetette el Jézus embrióját a Madeleine oltárán”.

Az egyház jogi panaszt tett Bouton ellen, akit egy francia bíróság bűnösnek talált „jogellenes szexuális megnyilvánulás” miatt. Több mint egy hónap börtönbüntetésre ítélték, és kötelezték, hogy fizessen kétezer eurót az egyháznak. A büntetést Franciaország legfelsőbb bírósága helybenhagyta.

Végül a strasbourgi székhelyű emberijogi bíróság elé került az ügy. Az EJEB csaknem kilenc évvel a történtek után, október 13-án kiadott döntésében úgy ítélte meg, hogy Bouton megbüntetésével Franciaország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságát védő cikkét. „A felperes cselekményét, amellyel politikai meggyőződését kívánta kifejezni, a cikk hatálya alá tartozó előadásnak kell tekinteni” – szögezte le a testület.

Az EJEB arra kötelezte Franciaországot, hogy fizessen Boutonnak 9800 eurót erkölcsi kárért, jogi költségekért és kiadásokért.

Grégor Puppinck, a szintén strasbourgi székhelyű European Centre for Law and Justice (ECLJ) nevű kutatóintézet igazgatója bírálta a döntést, megállapítva: az EJEB ismét a keresztényellenes istenkáromlók pártjára állt, a bíróságnak „szokásává vált”, hogy védi az ilyen támadásokat. Puppinck emlékeztetett arra, amikor az EJEB 2018-ban kimondta, hogy a feminista punkcsoport, a Pussy riots istenkáromló provokációja a moszkvai ortodox székesegyházban szintén csak a véleménynyilvánítás egy formája volt.

A Pussy riots ügyvédje, aki korábban Soros György alapítványának dolgozott, azóta az EJEB bírája lett – mutatott rá az emberi jogi szakértő.

Hozzátette: ugyanebben az évben elítélték Litvániát is, amiért az ottani bíróság Krisztust és Szűz Máriát ábrázoló istenkáromló reklámokat szankcionált.

Viszont 2018-ban az EJEB helybenhagyta egy osztrák előadó büntetőjogi elítélését, akit azzal vádoltak, hogy Mohamed és az akkor mindössze 9 éves Aisha szexuális kapcsolatát pedofíliának minősítette. A döntés szerint „pedofíliáról beszélni minden ténybeli alapot nélkülöző általánosítás lenne, amely valószínűleg jogos felháborodást váltana ki a muszlimok körében”, ezek a megjegyzések „a demokratikus társadalom alapját képező tolerancia szellemének rosszindulatú megsértését” jelentették, alkalmasak voltak arra, hogy „előítéleteket szítsanak és veszélyeztessék a vallási békét”.

Hogyan lehet nem észre venni a kettős mércét, amely bűnös vaksággal párosul? – vetette fel Puppinck. – „A strasbourgi bírák nem látják, hogy Európában nap mint nap templomokat gyaláznak meg, égetnek fel, szobrokat törnek össze és kereszteket döntenek le? Nem látják a társadalomban terjedő félreértést és gyűlöletet Krisztus és a keresztények iránt?”

Bouton természetesen örömmel üdvözölte az EJEB döntését, posztjában leszögezve: „a női felsőtestek nem erotikusabbak, mint a férfiaké”, és „joguk van szabadon rendelkezni a testükkel, politikai vagy művészeti eszközként vagy bármi másként használni azt”.

Az ítéletet nyilatkozataiban történelmi jelenőségűnek minősítette, úgy véli, jogi precedenst teremt, ezentúl a militáns feministák megtehetik, hogy „a testüket használják tiltakozásra”.

Elképzelhetőnek tartja ugyanakkor, hogy ma már egyébként sem ítélték volna el, mert szerinte 2013 óta fejlődés történt Franciaországban, „haladunk előre”.

A kiemelt kép Eloïse Bouton Facebook-oldaláról származik.