Szili Katalin az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében kiemelte, a nemzeti kérdés témakörében 1992. október 25-én született nyilatkozat szinte hitvallása az erdélyi magyarságnak, de a benne megfogalmazott univerzális nemzeti és kisebbségi értékek miatt ugyanígy lehet kiáltványa bármely más Kárpát-medencei külhoni magyar közösségnek is.

Ugyanis keserves nemzeti kisebbségi tapasztalatokat, tragikus eseményeket, sajnos, a közelmúltból is említhetünk a világban és térségünkben egyaránt. A nemzeti kisebbségek kérdése tehát nemcsak az 1990-es években, és nem csak Romániában, de még ma is súlyos politikai és társadalmi feladatokat állít elénk – fogalmazott a miniszterelnöki megbízott.

Szili Katalin idézett a nyilatkozatból, amelyben – egyebek mellett – ez áll: a romániai magyarság nem akar sem elszakadni, sem elvándorolni szülőföldjéről, de a román nemzetbe sem akar beolvadni, ugyanis a romániai magyarság politikai alanyként államalkotó tényező, a román nemzet egyenjogú társa, ezért épp olyan felelősséggel tartozik jövőjéért, mint bármely más állampolgár.

A miniszterelnöki megbízott szerint ezen mondatok mélyen egybevágnak a mai európai polgári értékekkel, az általános emberi jogokkal, és reméli, hogy az Európai Unió prioritásaival is.

Ezek az alapvető feltételei az erdélyi magyarság megmaradásának, csorbulásuk esetén azonban az elvándorlás, demográfiai deficit, vagy asszimiláció kezdődhet – hívta fel a figyelmet Szili Katalin.

Közleményében kitért végül arra is, hogy három évtizeddel a Kolozsvári Nyilatkozatot követően az erdélyi együttműködés eredményeként mindhárom magyar pártból felelős képviselet van a bukaresti parlamentben, és már előkészületben a romániai kisebbségi törvénycsomag, amely új keretet adhat a nemzeti kérdésnek Erdélyben. Emellett a magyar közösségek támogatása még a terhelt időszakban is magyar kormány abszolút prioritása közé tartozik – fűzte hozzá.