logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Jobboldali politikus: A bevándorláspolitika nyomja le a német béreket

| Szerző: hirado.hu
A bevándorláspolitikáját sokszor morális elvekkel alátámasztó Németország az adatok szerint inkább arra a használja a külföldi munkaerőt, hogy spóroljon a bérköltségeken.

René Spirnger az AfD szociális ügyekért felelős szakértője arra figyelmeztetett, hogy az EU-n belüli szabad mozgás és a német kormány bevándorlási politikája nyomja le a szakképzett német munkavállalók bérét.

„A német állam ma már csak annak a neoliberális politikának a közvetítője, amely a munkavállalók kárára akarja csökkenteni a bérköltségeket”

– mondta a politikusa a Junge Freiheitnek.

A Bundestag tagja a németek és a külföldiek közötti bérkülönbségekről tett fel kérdést a szövetségi kormánynak. A válaszból amelyet csak a német lapnak hozott nyilvánosságra a politikus kiderült, hogy a német munkavállalók 2021-ben átlagosan 3643 eurót kerestek, több mint 900 euróval többet, mint a külföldiek, akik átlagosan 2728 eurót kaptak. 2012-ben a különbség még körülbelül 400 euró volt, tehát a 2012–2021 között több mint kétszeresére nőtt.

Kapcsolódó tartalom

A migránsok fő származási országainak munkavállalóihoz képest különösen nagyok a különbségek, ugyanis itt a bérkülönbség majdnem 1400 euró volt. Ezt csak a bolgárok esetében tapasztalható 1479 eurós bérkülönbség múlta felül, amely abszolút a legnagyobb Németországban.

„Ráadásul a külföldi szakmunkások 43 százaléka még a szakképzetlen német segédmunkásoknál is kevesebbet keresett.”

A szövetségi kormány adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott szakmunkások 70 százaléka a német szakmunkásokénál alacsonyabb bért kap. Ez a későbbi nyugdíjkifizetésekben is tükröződik. A külföldi munkavállalók mintegy 28 százaléka kapott 2021-ben olyan bért, amely nem volt elegendő ahhoz, hogy 45 év munkaviszony után a minimális szint feletti nyugdíjat kapjon.

Kapcsolódó hírek

Nehéz időkre készül a német rendőrség – áramszünetek jöhetnek
<strong>Az orosz–ukrán háború nem csupán a német hadsereg feladatkörét módosította, ugyanis a német rendőrség speciális alakulatainak is új problémák elé kell nézniük – </strong><a href="https://www.focus.de/panorama/welt/spezialkraefte-der-bundespolizei-wappnen-sich-fuer-moeglichen-blackout_id_168981974.html"><strong>számolt be a német Focus hírportál</strong></a><strong>. Olaf Lindner, 11-es szövetségi rendőrigazgatóság elnöke szerint a német polgári és katasztrófavédelmi hivatal is évek óta készül arra az esetre, ha országszerte áramkimaradások lennének.</strong>
Külföld
Magyarországon kezdett új életet a német újságíró és családja
Az elmúlt tizenöt év gazdasági és politikai fejleményei egyre inkább megnehezítették a kis- és középvállalkozások életét Németországban. 2015 után pedig olyan társadalmi változások is elindultak, amelyek megingatták a német lakosság bizalmát a hatóságokban. A <a href="https://www.budapester.hu/feuilleton/auswandern-nach-ungarn-aufbruch-in-ein-neues-leben-in-ungarn/?fbclid=IwAR37y7BVb4Nw54G86p4B_VcsuEb2AkbuJey4tgbFtfi8SRPVj6IK4fPPMqU">Budapester Zeitungnak</a> egy olyan német vállalkozó adott interjút, aki a koronavírus-világjárvány kezdetén döntött úgy, hogy férjével és 83 éves édesanyjával elhagyják Németországot, és a kedvezőbb feltételek miatt Magyarországon kezdenek új életet. A letelepülő család szerint bár Magyarországot is sújtja a világméretű recesszió, azonban az elmúlt tíz év hatalmas gazdasági növekedése, valamint a nemzetközi vállalatok beruházási hajlandósága stabil alapokat biztosít, a letelepülő kis- és nagyvállalatok pedig komoly hátszelet jelentenek a magyar gazdaság számára ezekben a nehéz időkben is.
Külföld

Ajánljuk még