Közösen érkezett ez Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és Olaf Scholz német kancellár az ukrajnai helyreállításról szóló konferenciára kedd délelőtt. A rendezvényt ugyanis a bizottság és a G7-csoport elnökségét betöltő Németország közösen szervezte meg Berlinben.
„Hogy biztosítsuk győzelmét, barátainkkal és szövetségeseinkkel töretlenül támogatni fogjuk Ukrajnát. Politikailag, pénzügyileg, humanitárius segítségnyújtással és fegyverekkel egyaránt. Addig ameddig kell, ameddig erre a támogatásra szükség van” – fogalmazott nyitóbeszédében Olaf Scholz.
Kapcsolódó tartalom
Korábban az Origo írt róla, hogy Brüsszel és az Egyesült Államok eurómilliárdokat juttat Ukrajnának, holott a pénzt soha sem kapják vissza, hiszen Ukrajna gyakorlatilag államcsődben van. A portál szerint
Ukrajnában az előzetes várakozások és a jelentős nyugati segélyek ellenére is katasztrófaközeli a gazdasági helyzet.
Szakértők szerint az 50 milliárd dollárt, vagyis mintegy 20 ezer milliárd forintot is elérheti az év végére az ukrán államháztartás hiánya. Elemzők úgy vélik, már nincs elegendő pénz nyugdíjra, bérekre és az újabb katonai kiadásokra sem. Ráadásul Ukrajna már augusztusban bejelentette hitelezőinek, hogy nem tudja fizetni adósságát.
„A Biden-adminisztráció és a brüsszeli eurokraták meglehetősen gavallér módon bánnak az európai, illetve az amerikai adófizetők pénzével” – hívta fel a figyelmet Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője az M1-en. Szerinte miközben Ukrajna felé gördülékenyen mennek az óriási összegű uniós támogatások, addig az energiaválság sújtotta tagállamok, így például Magyarország felé akadoznak.
„Attól tartok, hogy félő, hogy ezek az összegek sem, vagy legalábbis nem teljes egészében úgy lesznek felhasználva, ahogy kellene azokat. Illetve lévén az, hogy Ukrajnában valóban súlyos korrupcióról van szó, én bennem felmerül az a kérdés is, hogy az ország katonai vezetésének egy része legalább nem úgy érzi-e, hogy ezzel a Nyugat azért fizeti őket, hogy folytassák a háborút” – fogalmazott az elemző.
Eközben a horvát elnök arról beszélt, hogy Oroszországnak és az Egyesült Államoknak kellene véget vetni a konfliktusnak, szerinte ugyanis Moszkva és Washington vív egymással úgynevezett proxy háborút.
Ezt a kifejezést akkor használják, ha nagyhatalmak érdekei ütköznek, de a felek nem közvetlenül egymással állnak harcban, hanem helyi erők támogatásán keresztül érvényesítik érdekeiket.
„Végül az amerikaiaknak és az oroszoknak kell leülniük, mert proxy háborút vívnak Ukrajna miatt. Nem értem, miért nem meri ezt kimondani szinte senki, de ez az igazság. Az ukrán emberek borzalmas árat fizetnek, és az állam is. Az Európai Uniónak az elmúlt években kellett volna eurómilliárdokkal segítenie Ukrajnát, hogy fejlődjön, gazdaságilag strukturálódjon, felszámolja a korrupciót és a politikai szélsőségeket” – fogalmazott Zoran Milanović horvát elnök.
Arról, hogy a háborút csak egy amerikai–orosz tárgyalás zárhatja le, korábban Orbán Viktor már többször is beszélt. Legutóbb két hete, amikor Berlinben járt.
„Aki azt gondolja, hogy ezt a háborút orosz–ukrán tárgyalás zárja le, az nem ezen a világon él. A hatalmi realitások mások. Az amerikaiakkal kell tárgyalni”
– hangsúlyozta a kormányfő, aki az elmúlt időszakban már többször is arról beszélt, hogy a háborúnak és a szankcióknak Európa ma az egyik vesztese, az Egyesült Államok pedig az egyik nyertese.