A KfW (korábbi nevén Kreditanstalt für Wiederaufbau) szakembere elmondta, hogy a német kkv-szektor átlagosan jó helyzetbe került a koronavírus-járvány miatt kialakult válság utáni fellendülésnek és a nagyfokú alkalmazkodóképességüknek köszönhetően. Az energiaválság azonban súlyosan érintette a szektort.
Legutóbb a KfW felmérése szerint a vállalatok szűk többsége, 53 százaléka feltételezi, hogy hosszabb távon is el tudja viselni a jelenlegi magas energiaárakat. „Az árak teljes hatása azonban még nem érvényesül, és egyes vállalatok már most is túl vannak terhelve” – mondta Köhler-Geib.
A felmérések alapján az áremelkedés különösen nagy terhet ró az energiaigényes feldolgozóipari ágazatokra. Mivel a középvállalati szektor általános gazdasági súlya meglehetősen nagy, a KfW közgazdásza szerint aránytalanul nagy általános gazdasági követkeménnyel járna, ha a kkv-k nagy számban kerülnének kilátástalan helyzetbe.
Az ukrajnai háború kezdete óta a közel 3,8 millió kis- és középvállalkozás körében jelentősen romlott az üzleti hangulat. „A nagyon jó 2021-es év után az ideit leginkább a befektetési tervek meghiúsulása, a saját tőke részarányának visszaszorulása és a hitelfelvételi lehetőségek szűkülése jellemzi” – mutatott rá Köhler-Geib.
Az üzleti bizalom romlása alapján az idén valószínűleg több vállalat fogja feladni beruházási tervét mint valaha. „Becslések szerint 59 milliárd eurónyi beruházási terv válhat semmissé” – mondta.
Tavaly a német kkv-szektor a KfW adatai alapján nagyrészt már pótolta a 2020-as bevételkiesést. A szektor forgalma 242 milliárd euróval összesen 4580 milliárd euróra emelkedett, megközelítve ezáltal a válság előtti, 2019-es 4615 milliárd eurós szintet.
A kis- és középvállalati szektor a legnagyobb munkaadó is Németországban. Tavaly a legfeljebb 500 millió eurós forgalmat bonyolító vállalatok 71,9 százalékos részesedéssel rekordot értek el a teljes foglalkoztatásban. A szektorban foglalkoztatott 32,3 millió munkavállaló számban már megközelíti a koronavírus-járvány miatti válság előtti szintet.