Március elején Versailles-ban, két hete a prágai EU-csúcson is az energiahordozókra kivetett szankciók és az orosz–ukrán háború volt a fő téma. Csütörtökön és pénteken ismét összeülnek az unió állam- és kormányfői, hogy tárgyaljanak a témáról.
Közös fotó az uniós állam- és kormányfők rendkívüli versailles-i csúcstalálkozójának résztvevőiről, amelyen az orosz-ukrán háborúról és következményeiről tárgyalnak 2022. március 10-én. Orbán Viktor kormányfő a második sorban, középen, az első sorban Emmanuel Macron francia elnök , Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (j2) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)A megbeszélések alapját ezúttal az Európai Bizottság elnökének javaslata adja, miszerint egy közös árképzéssel – úgymond ársapkával – korlátoznák az Európába érkező földgáz árát. Ez gyakorlatilag gázembargót jelentene – mondta az M1-en Tóth Máté energiajogász. A szakember kiemelte: a közös beszerzésnek az is lehet az eredménye, hogy az egyes országok lényegesen rosszabbul járnak majd. Így volt ez a közös vakcinabeszerzéseknél is, amikor például egyes afrikai országok végül jóval olcsóbban jutottak hozzá az oltóanyagokhoz, mint az Európai Unió tagállamai, amelyek késve és rendre csak kevés oltóanyagot kaptak.
Kapcsolódó tartalom
Szakértők szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden ismertetett javaslata azzal járna, hogy Európa egyáltalán nem kapna orosz gázt. Moszkva ugyanis többször megerősítette, hogy annak az országnak nem szállít, amelyik az uniós javaslatnak megfelelően átírja a hosszú távú szerződéseket. Erre hívta fel a figyelmet szerda reggel a kormányülés előtti videójában a külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter is.
„Ez a bizonyos ársapka – amit persze nem így neveznek, de ezt jelenti az intézkedés, amit be akarnak vezetni – az egyértelműen azzal a következménnyel járna, hogy az oroszok leállítanák a fölgázszállítást Európába, ez további földgázmennyiség-csökkenéssel jár, ami meg az árak emelkedésével járna” – fejtette ki Szijjártó Péter.
A miniszter emlékeztetett:
arra lenne szükség, hogy minél több forrásból, minél több útvonalon, minél több földgáz érkezzen Európába.
A brüsszeli testület javaslata pont az ellenkezőjét váltaná ki annak, mint amit szeretnének elérni vele.
Nagy vita várható a holnapi uniós csúcson a gázársapkáról. Az M1 brüsszeli tudósítója azt mondta, hogy mivel a tagállamok energetikai felépítése és érdekei eltérők, nehéz megtalálni a mindenki számára elfogadható pontokat.
„A vita már arról is folyik, hogy hogyan nevezhető (az intézkedés), nevezhető-e egyáltalán ársapkának, vagy ahogy az Európai Bizottság javasolta, tőzsdei dinamikus árkorlátnak. Tizenöt tagállam továbbra is nagyon határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy legyen valamiféle maximált ár Európában a földgázra, az importra is és az EU-n belüli tranzakciókra is. Ez ellen vannak jelen pillanatban a németek, a hollandok, Ausztria, Magyarország és bizonyos mértékig Luxemburg is, több okból. Egyrészt az érveik között szerepel, hogy nagyon veszélyes lehet az erre adott válaszreakció: Oroszország például elzárhatja a gázt, ahogy ezt többször kilátásba is helyezte, és hát a tárgyalások ellenére, amit most már folytatnak a többi szállítóval és kitermelővel, bizonytalan az is, hogy ők hogyan reagálnak majd. Ez természetesen veszélyeztetné az ellátásbiztonságot. A másik érv, főleg a hollandok részéről, hogy egy ilyen lépéssel az EU lényegében leszakítaná magát a globális gázpiacról” – jelentette Baraczka Eszter, az M1 tudósítója.