logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Erősödik az orosz–török szövetség, miközben Törökország saját érdekeit képviselve lépked a nemzetközi sakktáblán

| Szerző: hirado.hu
A Gazprom vezetője szerint az Európa gázszállítására épített Északi Áramlat gázvezetékek nagy részét ki kell cserélni. A török elnök támogatta az orosz javaslatokat, hogy alternatív szállítási útvonalként Törökországban építsenek ki gázcsomópontot – írja a Reuters. Közben Erdogan továbbra is hatékonyan lépked a nemzetközi sakktáblán, és igyekszik a kialakult válsághelyzetet minél inkább a saját javára fordítani.

 

Vlagyimir Putyin orosz elnök Törökországot javasolta gázszállítási bázisként, miután a múlt hónapban robbanások következtében megsérültek a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat vezetékek.

Létre is jött a megállapodás Ankara és Moszkva között, egy Északnyugat-Törökországban létesítendő gázcsomópont kialakításáról.

Az Európai Unió, amely korábban gázszükségletének mintegy 40 százlékát Oroszországtól kapta, az ukrajnai háború kitörését követően megpróbálja leszoktatni magát az orosz energiáról.

Az EU nagy importőrei, mint Németország és Olaszország, igyekeztek alternatív forrásokat találni, és felhalmozni a gázkészleteket a tél előtt, amely valószínűleg kemény lesz az egekbe szökő energiaárak, valamint a fejadagok és áramkimaradások miatti félelem miatt.

Az Oroszországot és Németországot összekötő Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 egyaránt megsérült a múlt hónapban, és nagy mennyiségű gázt eresztett ki.

Oroszország és a Nyugat szabotázsnak tulajdonította a károkat, de nem azonosították a tettest.

„Szakértők szerint ahhoz, hogy egy ilyen terrorcselekmény után helyre lehessen állítani a munkát, valóban le kell vágni egy nagyon-nagy csődarabot, nagy távolságban, és valójában egy új szakaszt kell építeni” – mondta Alekszej Miller, a Gazprom orosz gázipari vállalat vezérigazgatója az orosz állami televízió 1-es csatornájának.

Miután az Északi Áramlat nem üzemel, Miller elmondta, hogy Oroszország konkrét tárgyalásokat kezd Törökországgal a további gázszállításra vonatkozó javaslatokról.

Tayyip Erdogan török elnök utasította is az energiaügyi minisztériumot, hogy a Putyinnal a kérdésről folytatott tárgyalásokat követően kezdjen el dolgozni a csomópont kiépítésén

– jelentette az NTV és más helyi hírcsatornák.

Az Északi Áramlat robbanásai fokozták az energiabiztonsággal kapcsolatos aggodalmakat Európában, miközben Ukrajnában intenzívebbé váltak a harcok.

A norvég rendőrség pénteken nyomozást folytatott egy drónról szóló jelentés alapján, amelyet az ország délnyugati részén található Kaarstoe gázfeldolgozó üzem felett láttak repülni, ez pedig a biztonsági protokollok lehetséges megsértése.

A rendőrség csütörtökön reagált egy telefonos fenyegetésre is, amely a Nyhamna gázüzem ellen irányult, amely Kaarstoe és néhány más norvégiai telephely mellett Európa legnagyobb energiaexportáló létesítményei közé tartozik. Norvégia jelenleg Európa legnagyobb gázszállítója, miután az Oroszországból érkező gázáramlás jelentősen csökkent.

Erdogan, a nagy taktikus

Ami pedig Törökországot illeti, továbbra is közvetítőszerepet játszik Moszkva és Kijev között, miközben tovább erősíti saját pozícióját.

Recep Tayyip Erdogan elnök a térségben kialakult válsághelyzetet a maga javára használja ki.

A török elnök úgy kezeli a helyzetet, amire nagyon kevesen képesek rajta kívül: tudja, hogyan irányítsa a figyelmet egyik vagy másik helyzetre országa érdekeinek megfelelően – írja cikkében az Atalayar.com

És pontosan ezt teszi, amikor közvetítő álláspontot képvisel Oroszország és Ukrajna között, miközben folyamatosan saját érdekei lebegnek szemei előtt. Törökország több ügyet is figyelemmel kísér, amelyekkel kapcsolatban tudja, hogy jelentős befolyásra tehet szert: ezek egyike az új transzszaharai gázvezeték létrehozása körül kialakult helyzet.

Ugyanígy, számára több, kulcsfontosságú országot is szemmel tart: Szíria az egyik. Míg Libanon a menekültjogi szervezetekkel tárgyal a menekültek hazájukba való visszavételének kockázatáról, Törökország közelebb lépett Damaszkuszhoz, és három humanitárius átkelőhelyet nyitott meg a szíriaiakkal való kapcsolatok normalizálása érdekében.

Bár a török csapatok kivonása szíriai területről nem szerepel Erdogan tervei között, Ankara szeretne közelebb kerülni Moszkva egyik fontos szövetségeséhez.

A török–szíriai kapcsolatok átirányítására tett kísérlet legfontosabb problémáját a Fehér Ház jelenti, Washington ugyanis nem örül Törökország és Szíria közeledésének.

Recep Tayyip Erdogan tehát továbbra is ügyesen lépked a nemzetközi sakktáblán,

a zűrzavar pedig nemhogy bonyolítaná Törökország helyzetét, hanem lehetővé teszi számára, hogy az instabilitást kihasználva jelentős előnyökhöz jusson.

Kapcsolódó tartalom

Kiemelt kép: Vladimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan (Fotó: EPA/Alexandr Demyanchuk/Sputnik/Kremlin Pool)

Ajánljuk még