A zöld zónában vannak a kormányzati és nemzetközi intézmények épületei, valamint a diplomáciai képviseletek. Kilenc rakéta csapódott be: három a zóna területén, hat pedig azon kívül. Hasonló támadás történt szeptemberben is, amikor a parlament elnökét készültek megválasztani a képviselők. A támadás elkövetőjeként egyelőre nem jelentkezett semmilyen szervezet. Az elmúlt években Irán támogatta milíciák követtek el sok ilyet, de a célpont szinte mindig valamilyen nyugati érdekeltség volt.

Az ülésen a házon belüli legnagyobb politikai tömb, az Irán-barát síita politikusok alkotta Koordinációs Keret ismét Mohammed asz-Szudánit jelölte miniszterelnöknek, mint júniusban, amikor ennek hatására a szintén síita, de Iránnal szemben álló, Muktada asz-Szadr hitszónok vezette párt képviselői lemondtak mandátumukról, Szadr hívei az utcán pedig megostromolták a parlament épületét, hogy ellehetetlenítsék a síita pártszövetség kormányalakítási kísérletét.

Muktada asz-Szadr pártja nyerte el a legtöbb mandátumot a tavaly őszi parlamenti választásokon, de nem tudott kormányt alakítani.

A Koordinációs Keretben részt vevő pártok augusztusban állapodtak meg abban, hogy tömbbé állnak össze a kormányzáshoz szükséges parlamenti többség megteremtése érdekében.

Az iraki parlament négyéves mandátuma már június 30-an lejárt. Azóta korlátozott jogkörrel rendelkező ügyvivő kormánya van Iraknak.

Az államfőnek csak szimbolikus szerepe van Irakban, de az elnök személyének megszavazása fontos lépés a demokratikus politikai folyamatban, mert ő bízza majd meg a legnagyobb parlamenti erő jelöltjét a kormányalakítással.

A felekezetek közötti hatalommegosztás elve alapján az iraki elnök kurd, a kormányfő síita, a parlamenti elnök pedig szunnita. Az államfő megválasztását eddig a kurdok közötti nézeteltérések akadályozták.