Szivárgás a Barátság kőolajvezetéken
Ez az a törzshálózat, amelyen keresztül a nyersolaj Németországba jut, vagyis nem arról a vezetékágról van szó, amelyen keresztül Magyarország, és így a Mol az orosz kőolajat beszerzi. Az incidens okai egyelőre nem ismertek, a szivattyúzást a sérült vonalon azonnal leállították, az olajvezeték másik vonala változatlanul működik – számolt be róla a Portfolio.
A lengyel olajvezeték-üzemeltető PERN szerdán egy közleményben jelezte, hogy kedd este szivárgást észleltek a Barátság kőolajvezetéken. A PERN szerint a szivárgás okai egyelőre ismeretlenek.
A közleményben kiemelik, hogy kedden késő este a PERN automatizálási rendszerei szivárgást észleltek a Druzsba vezetékben a vezeték nyugati szakaszának két vezetékének egyikén, Plocktól mintegy 70 kilométerre. Ez az a törzshálózat, amelyen keresztül a nyersolaj Németországba jut.
Az incidens okai egyelőre nem ismertek, a szivattyúzást a sérült vonalon azonnal leállították. Az olajvezeték másik vonala változatlanul működik.
A PERN infrastruktúrájának más elemei, köztük a pomerániai szakasz, amelyen keresztül a Lengyelországba, majd Németországba érkező nyersolajat szivattyúzzák, normál üzemmódban működnek. A PERN és az lengyel tűzoltóság mentőszolgálatai azonnal a helyszínre érkeztek, hogy felmérjék a helyzetet, biztosítsák a területet és folytassák a mentési műveleteket. Az eset helyszínét biztosították.
Az eddig megjelent rövid közleményen túl további információk egyelőre nem ismertek, többek között az sem, hogy mi okozta a problémát.
Kiemelten fontos Magyarországnak a Druzsba
A Barátság kőolajvezetéknek két ága van, egy északi és egy déli.
- A vezeték északi ága Oroszországból Fehéroroszországon keresztül Lengyelországba és Németországba szállít kőolajat, ezen az ágon tavaly naponta átlagosan közel 480 ezer hordó olaj érkezett.
- A déli ágon a 2021-ben szállított mennyiség naponta átlagosan közel 240 ezer hordó olaj volt.
Kép forrása: MolCsak összehasonlításképpen, Oroszországból naponta átlagosan 2,3 millió hordó érkezik békeidőben Európa felé, a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkező közel napi 720 ezer hordó olaj ennek közel a harmada.
A Barátság kőolajvezetéknek kiemelt szerepe van a Mol, és így Magyarország kőolajellátásában. A vezeték Ukrajna irányából lép be Magyarországra, a Mol a fényeslitkei állomásnál veszi át az Oroszország felől érkező kőolajat. Itt van egy nemzetközileg hitelesített mérőállomás, ez mind az orosz, mind az ukrán partner jelenlétében történik. Innen a Barátság 2 vezetéken érkezik Százhalombatta irányába a kőolaj, ez a csővezeték maximális kapacitással közel 8 millió tonnát tud szállítani egy évben. A mai napig ez a legfőbb ellátója a százhalombattai finomítónak.
A Mol szakembereivel még májusban beszéltünk a vállalat finomítóinak ellátásáról, és az orosz olaj alternatíváiról. Akkor a háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy ha bármilyen okból bekövetkezik a Barátság kőolajvezeték leállása, ami 2019-ben (és a beszélgetés óta is több alkalommal, például idén augusztusban) már egyébként előfordult, arra is van a Molnak forgatókönyve. Ebben az esetben hozzá lehet nyúlni a stratégiai készlethez, de a Molnak is vannak operatív készletei, ezzel párhuzamosan a Molnak intenzifikálni kellene a tengeri beszerzést olyan szinten, amelyet az Adria vezeték, és a Mol finomítói elbírnak.
A Barátság vezeték fontosságát jól jelzi, hogy a Mol szakemberei szerint, ha a Barátság csővezetéken megszűnne az ellátás, az Adria 11 millió tonnás kapacitása nem elegendő a százhalombattai és pozsonyi finomító összesen mintegy évi 14 millió tonnás kőolajigényének kielégítésére.
Hamarosan életbe lép az orosz olajembargó
Idén nyáron fogadta el az Európai Unió az Oroszországgal szembeni hatodik szankciós csomagot, ebben rögzítették az orosz olajimport tilalmát. A szankciós csomag részeként az uniós országok nem vásárolhatnak orosz olajat 2022. december 5-étől.
Az orosz olaj importtilalma alól több ország is felmentést kapott. Magyarország, Csehország és Szlovákia határozatlan ideig továbbra is hozzájuthatnak az orosz olajhoz a Barátság kőolajvezeték déli ágán keresztül, Bulgária pedig határozott időre, 2025-ig kapott felmentést.
Feszült helyzet
Az elmúlt hetekben jelentősen nőtt az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy az Európa számára fontos infrastruktúrákban, legyen szó áram- és gázellátási útvonalakról vagy távközlésről, de akár tömegközlekedésről (lásd németországi vasút elleni esetleges szabotázs), akár szándékos rongálások, szabotázsok okozhatnak károkat, ezzel megbénítva a kontinens országait.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt