Aktuális

A rendőrség nyomozást indított: az állatkertben különös dolgok történtek

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Amerika nem veheti többé természetesnek évtizedes dominanciáját a világ felsőoktatásában

| Szerző: hirado.hu
Habár továbbra is főként amerikai, és brit egyetemek találhatók a világ legjobbjai között, a kínai egyetemek rohamosan zárkóznak fel, ha a folyamatok változatlanok maradnak Kína ebben is le fogja előzni a Nyugatot. Európában az Egyesült-Királyság és Németország vezet, a legjobb magyar egyetem a világon a 236., Európában pedig a 64. helyezést érte el idén.

A Times Higher Education, az oktatást nyomon követő brit kiadvány által újonnan közzétett ranglista szerint az angliai Oxfordi Egyetem – immár hetedik éve – a világ legjobb kutatóegyeteme. Az Egyesült Államok szerepe ugyanakkor tovább csökken, miközben a kínai egyetemek felemelkedőben vannak, és minden eddiginél nagyobb mennyiségű és jobb minőségű kutatást végeznek – írja a Wallstreet Journal.

Kapcsolódó tartalom

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia továbbra is dominálja a lista első felét: az első tíz helyből hét az Egyesült Államoké, három pedig Nagy-Britanniáé. Oxfordot a Harvard Egyetem, a Cambridge-i Egyetem, a Stanford Egyetem, a Massachusetts Institute of Technology, a California Institute of Technology, a Princeton Egyetem, a University of California, Berkeley, a Yale Egyetem és az Imperial College London követi.

A legjobb 100 között ugyanakkor a 2018-2022 között 43-ról 34-re csökkent az amerikai egyetemek száma, miközben a kínai egyetemek száma kettőről hétre nőtt.

A rangsor szerkesztője, Phil Baty elmondta,

„Az adatok nagyon egyértelműek: Amerika nem veheti többé természetesnek évtizedes dominanciáját a világ felsőoktatásában és kutatásában, és Kína az, amely a kihívás élére áll. Ha a jelenlegi tendenciák változatlanok maradnak, akkor az elkövetkező években Kína megelőzi az Egyesült Államokat”.

A kínai tudományos publikációk száma az 1990-es évek közepe óta folyamatosan növekszik, de még idén is széles körben úgy vélték a nyugati tudományos közösségben, hogy a kínai tudományosság minősége még mindig elmarad a nyugati nemzetekétől. Aztán egy idén tavasszal a Scientometrics című folyóiratban megjelent tanulmány, amely a tudomány és a tudományos kutatás mennyiségi jellemzőit és jellemzőit vizsgálta, és megállapította, hogy

Kína megelőzte az Egyesült Államokat a „nagy hatású” tudományos kutatások kibocsátásának világelső helyén.

A tanulmány szerint Kína nemcsak több kutatást végzett, mint az Egyesült Államok és Európa összesen, hanem e kutatások nagyobb része a világszerte legtöbbet idézett munkák felső 1 százaléka közé tartozott. Megállapították azt is, hogy Kína 2015-ben – tehát a még jóval a világjárvány vagy éppen az energiaválság előtt – megelőzte Európát a magas színvonalú kutatások terén.

Kapcsolódó tartalom

A statisztikai adatok szerint 2021-ben a szövetségi kutatás-fejlesztési költségvetés hetven éves mélypontra esett vissza az Egyesült Államokban. Ez viszont nagy felháborodást keltett olyan szervezetek részéről, mint például az Amerikai Egyetemek Szövetsége (AAU), amely 65 vezető kutatóegyetem konzorciuma.

„Az Egyesült Államok nem veheti természetesnek a versenyelőnyét. A világ többi része nem áll meg.”

– mondta Barbara Snyder, az AAU elnöke.

A Nemzeti Tudományos Alapítvány adatai szerint Kína 2019-ben 526 milliárd dollárt költött kutatásra és fejlesztésre. Ezzel még mindig elmaradt az Egyesült Államoktól, ahol a kutatás-fejlesztési kiadások összesen 656 milliárd dollárt tettek ki, de Kína egyre jobban zárkózik, 2010 és 2019 között évente átlagosan 10,6%-kal növelte kiadásait.

Kína emellett a nemzetközi szabadalmakból való részesedését az egy évtizeddel korábbi 16%-ról 2020-ra 49%-ra növelte, míg az Egyesült Államok részesedése ugyanebben az időszakban 15%-ról 10%-ra csökkent.

A listában Európa a legjobban képviselt kontinens, a 200 legjobb közel fele Európában található. Az Egyesült Királyságban a legjobb 200 intézmény közül 28, Németországban pedig 23 található. Magyarországról a legjobb helyezést a Semmelweis Egyetem érte el, amely idén a 236. helyet foglalta el, ezzel ismét a legmagasabban rangsorolt magyar egyetemnek számít – áll az egyetem tájékoztatásában.

Az Európai Unió tagállamai között a Semmelweis a 64. helyen áll.

Kapcsolódó hírek

Bővül a jüan a szerepe a nemzetközi pénzpiacokon
A legmagasabb arányt érte el 2016 óta a globális devizatartalékban a jüan, ugyanakkor jelenleg még megkérdőjelezhetetlen az amerikai dollár vezető szerepe. A jüan jelenleg az ötödik helyet foglalja el a tartalékvaluták sorában, a dollár, az euró, a jen és a brit font után.
Külgazdaság

Ajánljuk még