logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Szűkül Amerika mozgástere

Egyre szélesedik az ukrajnai konfliktus által generált nemzetközi gazdasági küzdelem, és egyre több ország foglal állást az Egyesült Államokkal szemben – erről beszélt az M1-en a Századvég elemzője. A kőolaj-exportáló országok szervezete ugyanis drámaian csökkenti az olajkitermelést, ami növekvő olajárakat és elszabaduló inflációt eredményezhet a nyugati államokban, elsősorban Európában és az Egyesült Államokban – hangzott el az M1 Híradóban péntek este.

Joe Biden elmondása szerint nagyot csalódott az OPEC-országokban.

„Csalódtam bennük. A döntés miatt most új alternatívák után kell néznünk” – jelentette ki az amerikai elnök csütörtökön Washingtonban.

Szerdán arról döntött ugyanis a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC), hogy napi kétmillió hordóval csökkenti az olajkitermelést. Hivatalosan azért, hogy stabilizálják az olajárakat, ami szakértők szerint egyet jelent az árak mesterségesen gerjesztett emelésével, a piaci manipulációval.

A döntést követően meg is indult a drágulás: néhány óra alatt másfél dollárt ugrott, a hét végére féléves csúcsot dönthet egy hordó olaj ára, ami az üzemanyagárakat is az egekbe lőheti.

(Fotó: Shutterstock)

A Fehér Ház úgy reagált: az OPEC-országok egyértelműen Oroszország mellé álltak az ukrajnai konfliktusban és az azt övező világgazdasági versengésben. A Biden-adminisztráció jelezte: az Egyesült Államok 10 millió hordó kőolajat szabadít fel stratégiai tartalékaiból novemberben, hogy mérsékelje az üzemanyagárak várható emelkedését.

Egyre több ország foglal állást Washingtonnal szemben az ukrajnai háborúval párhuzamosan dúló nemzetközi gazdasági harcokban – erről Hortay Olivér energiapolitikai szakértő beszélt a közmédiában.

Kapcsolódó tartalom

„Ez a mostani, szerdai döntés szerintem egy nagyon fontos pillanat. Nemcsak energiapolitikai, de geopolitikai jelentősége is van. Nem szabad elfelejteni, hogy az USA az elmúlt hónapokban végiglátogatta a nagy olajkitermelő országokat, és megpróbálta rávenni őket, hogy fokozzák az olajkitermelésüket, mert a magas olajárak számára nem túl kedvezőek, mert emelik az inflációs nyomást, amivel az Egyesült Államoknak is meg kell küzdenie. Az OPEC-országok a mostani döntéssel szembementek Amerika kérésének, hiszen nem hogy növelték volna, de csökkentették, ráadásul drasztikus mértékben, a globális nyersanyagigény 2 százalékával, kétmillió hordóval naponta a kitermelésüket. Tették mindezt öt héttel az amerikai félidei választások előtt és körülbelül két hónappal az előtt, hogy az EU olajembargója hatályba lépett volna” – mondta a Századvég Konjunktúrakutató energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.

Az amerikai adminisztráció gazdasági tanácsa csütörtökön kijelentette: az OPEC döntését minden amerikai meg fogja érezni, ezért arra kérte a benzinkutakat üzemeltető vállalatokat, vigyék le az üzemanyagárakat egészen a piaci ár közelébe.

Az Egyesült Államok új partnereket keres a kőolajpiacon – jelentette ki Anthony Blinken amerikai külügyminiszter Peruban. „Egy sor lehetőség az asztalon van. Nem teszünk semmi olyat, ami ellentétes lenne az érdekeinkkel, ez az első számú szempont, ami vezérel minket. Hamarosan döntést hozunk a további lépésekről” – mondta Antony Blinken.

Sajtóhírek szerint Washington azt tervezi, hogy lazít a Venezuelára kiszabott szankciókon, lehetővé téve, hogy az amerikai Chevron vállalat folytassa kőolaj-kitermelését a dél-amerikai országban. Venezuelában található ugyanis a világ legnagyobb ismert olajtartaléka, a kitermelés azonban a lehetőségek töredékét sem éri el. Ez részben az amerikai és nemzetközi szankcióknak köszönhető, amit a szocialista és autoriter Maduro-rezsim ellen vetettek ki, s amelyek korlátozzák a latin-amerikai országhoz fűzött nyugati gazdasági szálakat.

A kiemelt kép illusztráció.

Ajánljuk még