logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Dúl az űrháború Kína és az Egyesült Államok között – mi várható a jövőben?

| Szerző: hirado.hu
Az űrháború kapcsán sokak számára bizonyára a Star Trek, a Csillagok háborúja vagy a Flash Gordon képkockái jutnak eszébe, ahol többek között lézerágyú bevetésével csapnak össze az űrhajók egy távoli galaxisban. A valóságban azonban nem a filmekben megjelenített csatahajók jelentik a gondot, hanem az alacsony pályán keringő műholdak, a földi elektromos jelzavarók, és a műholdak hatástalanítására tervezett olyan kiberfegyverek és lézerek, amelyek űrszemetet sem hagynak hátra – olvasható az Atomtudósok Bulletinjében megjelent jelentésben, melyről a The Epoch Times számolt be cikkében.

 

Az igazi űrharc azonban a földi állomásokon keresztül valósul meg, ugyanis a földi irányítóközpontok irányítják az űreszközöket, ezáltal a földi és űrbeli fenyegetések közül sok, amelyekkel az Amerikai Egyesült Államok és űrbeli szövetségesei is szembesülhetnek, látszólag „békés” természetűnek bizonyulnak.

A lézeres műholdkövető eszközök, a kereskedelmi űrfelügyeleti rendszerek, az űrszemét-eltávolító műholdak és az üzemanyag-utántöltő űrhajók ugyanis engedélyezett küldetéseket hajtanak végre

– hívta fel a figyelmet a tudományos portál.

A jelentés ezzel szemben arra is rámutatott, hogy ezen rendszerek műholdellenes küldetések végrehajtására is átprogramozhatók, ezáltal lehetségessé téve a célba vett műholdak megrongálását, hajtó anyagának lecsapolását és azok pozíciójának megváltoztatását is,

továbbá kiemelte, hogy egyes esetekben az ilyen típusú eszközök magán vagy kereskedelmi cégek irányítása alatt tevékenykednek.

A The Epoch Times cikkében szemléltetés céljából egy lehetséges esetet is említett, mely szerint az amerikai Palo Altóban vagy a kínai Sencsen városában működő vállalat tulajdonában lévő űrtörmelék-megsemmisítő műhold a Földről olyan utasításokat is kaphat, mellyel károsíthatja, hatástalaníthatja vagy akár meg is zavarhatja egy másik ország műholdjának pályáját vagy működését.

Egy kínai űreszköz például megbéníthatna egy amerikai vagy japán műholdat, ezáltal megnehezítve a Földön lévő szövetséges hadseregek számára a hatékony navigációt vagy tüzelést. Az ilyen támadások elleni védekezés úgynevezett „testőr” műhold-rendszerrel lehetséges, amely képes az ellenséges eszközök „eltaszítására”.

Kapcsolódó tartalom

A 2011 óta először amerikai földről indított legénységi űrhajó, a SpaceX űrkutatási magánvállalat által gyártott Crew Dragon Demo-2 teszt küldetése 2020. május 30-án startolt Floridából, két NASA-asztronautával a fedélzetén, ezzel visszatérve azokhoz az időkhöz, amikor az USA anélkül küldte űrhajósait missziókra, hogy más külföldi országtól, például Oroszországtól függött volna.

Az amerikai magáncégek ettől a pillanattól fogva versenyképes áron képessé váltak objektumok alacsony Föld körüli pályára való állítására. Következésképpen, amellett hogy a NASA többé már nem szorul külföldi országok segítségére az űrben, ezáltal a hosszabb távú céljára, azaz távolabbi területek elérésére fókuszálhat.

A kínai űrszonda új változatú ásványt talált Hold-missziója során

2020-ban Hold-missziója során a kínai Csang’o-5 elnevezésű űrszonda felfedezett egy új változatú ásványt, amelyet később Changesite-(Y)-nak neveztek el. A hélium-3-at tartalmazó kristály hihetetlenül értékesnek bizonyulhat, mivel új energiaforrásként is szolgálhat – mutatott rá a The Epoch Times.

A tudósok úgy vélik, hogy az apró kristályok képesek lehetnek atomreaktorok működtetésére. A Holdon bőséges mennyiség lelehető fel ebből az ásványból, mely olyannyira jelentős, hogy körülbelül három evőkanálnyi hélium-3 ötezer tonna szenet képes helyettesíteni.

Ennek következtében a Kínai Kommunista Párt (KKP) bejelentette, hogy a következő tíz évben még három Holdra szállást tervez, továbbá egy állandó holdi bázis építését is fontolgatja.

A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) által közreadott, és egy távirányítású kamera által készített felvétel a Csu-Zsung marsjáróról és az űrszondáról levezető rámpáról a Marson 2021. június 11-én. A kínai Mennyei Kérdések-1 (Tienven-1) űrszonda, fedélzetén a Csu-Zsung marsjáróval május 15-én szállt le a vörös bolygóra. (Fotó: MTI/EPA/CNSA)

Űrverseny – Kína lemaradt, míg az USA az élre tör

A kínai űrügynökség gyakran címlapokon hirdeti az ország eredményeit, azonban a Csang’o-5 misszója és a 2021-es Csu-Zsung nevű marsjáró sikeres landolása ellenére lemaradt az űrversenyben.

Az Amerikai Egyesült Államok 1962-ben küldte első, legénység nélküli misszióját a Holdra, amelyet 1969-ben egy legénységgel indított küldetés követett.

A kínai pilóta nélküli űrhajó 2020-ban érte el a Marsot, amit a NASA 1964-ben a Mariner 4-gyel már meglépett, továbbá az első amerikai Marsra szálló űrhajó pedig a Viking 1 volt, még 1975-ben.

Jelenleg az USA 2 944 műholdja kering a Föld körül, ami hatszor annyi, mint amivel Kína rendelkezik, amely mindösszesen 499.

Mi várható a jövőben Kína és az USA űrversenyében?

A Kínai Kommunista Párt által közzétett médiatörténetek közül sok nagyszabású terveket ígér, azonban ezek egyelőre csupán elképzelések.

Ezzel szemben viszont az USA 2024-ben vagy 2025-ben az Artemis-program keretében visszatér a Holdra, amelyen folyamatos jelenlétet is kíván biztosítani 2028-ra.

Emellett az Egyesült Államok Kína részvételét is megakadályozta a Nemzetközi Űrállomáson, egy 2011-es amerikai törvény pedig azt is megtiltja a NASA-nak, hogy Kínával társuljon.

Az USA egy NATO-szerű szervezet létrehozásában érdekelt, amely a világűr és az űreszközök használatát szabályozná, továbbá az amerikai tisztviselők felvázolták az Artemis-megállapodást is, amely az 1967-es államok tevékenységét szabályozó békés világűr-szerződés kiterjesztése. Ezidáig sem Oroszország, sem Kína nem volt hajlandó aláírni a megállapodást, bár Japán, Dél-Korea, Ausztrália, az Egyesült Királyság, Szaúd-Arábia és számos más nemzet viszont beleegyezett.

Az Orion amerikai Hold-űrhajó és hordozórakétája a Kennedy Űrközpont kilövőállásán, a floridai Cape Canaveralben 2022. szeptember 3-án. Az Artemis I misszió óriás holdrakétájának felbocsátását műszaki rendellenesség miatt halasztották el. A tervek szerint az Orion űrkapszulát, amely az Artemis-program első, legénység nélküli küldetésén megkerüli majd a Holdat, a Space Launch System (SLS) elnevezésű rakéta állítja pályára. (Fotó:MTI/EPA/Cristobal Herrera)

Kína lemaradt ugyan, de képes felvenni a versenyt

Habár az Egyesült Államok bizonyos értelemben magához ragadta a vezető szerepet, Kína már most is rendelkezik szükséges kapacitással ahhoz, hogy felvegye a versenyt az USA-val szemben – hangsúlyozta a The Epoch Times.

Kapcsolódó tartalom

Kiemelt kép: A NASA által közreadott képen Matthais Maurer, az Európai Űrügynökség (ESA) űrhajósa, valamint Tom Marshburn, Raja Chari és Kayla Barron amerikai űrhajósok a Crew-3 küldetés tagjai, miután földet értek a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Crew Dragon személyszállító űrhajójával a floridai Tampában 2022. május 6-án. A november óta a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó űrhajósok több száz tudományos kísérletet hajtottak végre. (Fotó: MTI/EPA/NASA/Aubrey Gemignani)

Ajánljuk még