Dacolva az esővel több ezren tüntettek az emelkedő energiaárak miatt Berlinben szombaton. A demonstrálók élesen bírálták a német kormányt, amiért beleavatkozott az orosz-ukrán konfliktusba. Szerintük az Ukrajnába irányuló németországi fegyverszállítmányok, illetve az Oroszország elleni uniós szankciók energiaválságot és drasztikus áramelkedéseket idéztek elő. Az idei fűtésszámla várhatóan legalább 50 százalékkal lesz magasabb, mint tavaly.
„Mi földgázt használunk fűtésre, de senki sem tudja, hogy meddig emelkedik még az ára” – panaszolta az egyik tüntető.
Kapcsolódó tartalom
Az Északi Áramlat vezetékeken történt robbanás még inkább súlyosbítja a helyzetet.
A Németországot Oroszországgal összekötő megrongálódott balti-tengeri vezetéken megszűnt a gázszállítás. Az Északi Áramlatot üzemeltető cég vezetője szombaton azt mondta: már nem tapasztaltak gázömlést a tengerbe, ami azt jelzi, hogy vagy teljesen kiürült a vezeték, vagy a csőben lévő víz nyomása kiegyenlítette egymást.
A csővezetékek ellenőrzése és a helyreállítás azonban akár hónapokig is eltarthat. Az orosz-ukrán háború kitörése előtt Németország éves földgázszükségletének több mint a felét Oroszországból importálta.
A gázválság miatt azonban a német kormányzat kénytelen a megújuló energiaforrások fejlesztésére összpontosítani. Ám ez nem olyan egyszerű.
„Jelenleg a legnagyobb kihívást az engedélyezési folyamatok lerövidítése jelenti. Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus kezdete óta a Németországban épített LNG-fogadó terminálok kiépítését fél év alatt engedélyezték” – magyarázta a Német Szélenergia Szövetség igazgatója.
Eközben a német rezsihivatal ismét megkongatta a vészharangot, és fokozott takarékosságra figyelmeztetett. Közlésük szerint legalább 20 százalékos megtakarításra van szükség a lakosság részéről ahhoz, hogy ne alakuljon ki még súlyosabb gázhiány Németországban.