logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Szkeptikusak a csendes-óceáni országok az Egyesült Államokkal szemben

| Szerző: hirado.hu
Washington Kína egyre jelentősebb befolyását szerette volna egyensúlyozni a csendes-óceáni területeken, ezért is hívta meg a térség országainak vezetőit a Fehér Házba. Az összefogásukra tett amerikai erőfeszítések azonban kudarcot vallottak a történelmi csúcstalálkozón, miután a Salamon-szigetek közölte, hogy nem fogja támogatni azt a közös nyilatkozatot, amelyet a Biden-kormány tervez bemutatni. Számos más, térségbeli ország is aggodalmának adott hangot, volt, aki pedig nem is képviseltette magát az eseményen.

 

Nehezen indult az Egyesült Államok által először megszervezett csendes-óceáni országok csúcstalálkozója, miután a Salamon-Szigetek elutasított egy amerikai megállapodás tervezetet, a Marshall-szigetek, Mikronézia és Palau pedig komoly aggodalmakat fogalmazott meg a Washington által a régiónak nyújtott „elégtelen” pénzügyi támogatással kapcsolatban.

Miközben Joe Biden amerikai elnök arra készült, hogy szerdán és csütörtökön egy tucatnyi csendes-óceáni ország vezetőjét fogadja a Fehér Házban, addig a Salamon-szigetek diplomáciai jegyzéket küldött a régió többi nemzetének, amelyben közölte, hogy nincs konszenzus a Biden-kormány által ismertetni tervezett közös nyilatkozatról, és hogy „időre van szüksége, hogy átgondolja” a nyilatkozatot – írta a Washington Post.

A Washington Post úgy jellemezte a kudarcot, mint

„annak a kihívásnak a jelét, amellyel Washington szembesül, amikor megpróbálja visszaszerezni befolyását egy olyan térségben, ahol Kína egyre nagyobb teret hódít.”

Nem ez Joe Biden első hasonló kudarca, a júniusban tartott dél-amerikai csúcstalálkozó sem volt sikertörténet az Egyesült Államok szempontjából. Akkor a meghívottak listája okozott feszültságet, valamint az, hogy a résztvevő taágllamok szerint Washinton nem áldozott kellő figyelmet a térség problémáira.

Kapcsolódó tartalom

A Salamon-szigetek által elutasított nyilatkozat a csendes-óceáni országokat és az Egyesült Államokat arra kötelezi, hogy működjenek együtt „a súlyosbodó klímaválság és az egyre összetettebb geopolitikai környezet közepette.”

Patricia Kim, a Brookings Institution munkatársa egy blogbejegyzésében pedig arra emlékeztetett, hogy az Egyesült Államokat már régóta bírálják, amiért évtizedek óta figyelmen kívül hagyja a térséget, köztük a Salamon-szigeteket is, és túl későn „érkezik” a régióba.

A mostani  csúcstalákozó megrendezésén a kapkodás jelei látszanak.

jelentette ki Chen Hong, a Kelet-kínai Normál Egyetem Ausztrál Tanulmányok Központjának igazgatója a Global Timesnak. Hozzátette:

„A csúcstalálkozóra káosz és ellentmondások közepette került sor. ”

Vanuatu és Nauru vezetői a választások miatt nem vesznek részt a találkozón. Kiribati nem képviselteti magát az eseményen, néhány más ország pedig túl későn kapott meghívót.

Az Egyesült Államok a Marshall-szigetekkel, Mikronéziával és Palauval kötött megállapodásokat kívánja meghosszabbítani és megújítani, amelyek arra kötelezik az amerikai kormányt, hogy védelmi feladatokért cserébe pénzügyi támogatást nyújtson nekik. A Marshall-szigetek, Mikronézia és Palau viszont éppen ezzel összefüggésben komoly aggodalmaknak adott hangot, ugyanis kevésnek tartják az Egyesült Államok általi pénzügyi támogatást.

Kapcsolódó tartalom

A térség hozzáállását a csúcstalákozóhoz jól jellemzi Surangel Whipps Jr. palaui elnök kijelentése, aki reméli, hogy:

„a Bidennel való találkozó több lesz, mint egy fotózkodás a Fehér Házban. ”

Az elnök megegyezte azt is, hogy:

„a legnagyobb befektetési partnerünk jelenleg Kína.”

Kérdéses ugyanakkor az is, hogy a nagyobb pénzügyi támogatást hogyan tudná fenntartani az éppen gazdasági válságban lévő Egyesült Államok, amely már így is dollármilliárdokat költ olyan országok támogatására, mint például Ukrajna, vagy Tajvan.

Számos más csendes-óceáni ország, bár üdvözölte Washington fokozott szerepvállalását a régióban, világossá tette, hogy nem akarja annak katonai jelenlétét a térségben.

Fiame Naomi Mata’afa szamoai miniszterelnök a térségben a béke fenntartásának fontosságát hangsúlyozta, de kijelentette, hogy nem szeretné, ha az Egyesült Államok katonai jelenléte növekedne a Csendes-óceánon.

Kapcsolódó tartalom

A csendes-óceáni szigetországok Egyesült Államokban tartott csúcstalálkozóján hivatalosan a gazdasági fejlődés és a klímaváltozás áll a középpontban. Peking szerint ugyanakkor Washington célja az, hogy a régiót eszközként használja és klikké alakítsa Kína elnyomására.

Kapcsolódó hírek

Erősödő orosz–kínai szövetség, elhúzódó válság és energiapánik – egyre nehezebben kommunikálható a szankciós politika
Hét hónappal ezelőtt az Európai Unió, az USA és számos más ország szankciók széles skáláját kezdte el bevezetni Oroszországgal szemben. Már most nyilvánvaló, hogy az intézkedések nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Míg a szankciók hosszú távon okozhatnak ugyan károkat az orosz gazdaságnak, rövid távon aligha gyengítik az országot, amely 2022-ben várhatóan rekordszintű energiabevételekkel és hatalmas külkereskedelmi többlettel rendelkezik majd. Egyre nehezebb lesz kommunikálni azokat a szankciókat, amelyek nem gyengítik döntően a címzettet, és nem késztetik politikai engedményekre, ugyanakkor gazdaságilag keményen sújtják a kezdeményezőt – <a href="https://www.theeuropean.de/michael-heise/erste-gros-analyse-was-die-sanktionen-gegen-russland-bewirkt-haben-2/">írja elemzésében a The European közgazdász szerzője, </a><a href="https://www.theeuropean.de/michael-heise/erste-gros-analyse-was-die-sanktionen-gegen-russland-bewirkt-haben-2/">Michael Heise.</a>
Külföld

Ajánljuk még