logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A tervezett nyugdíjreform ellen tüntettek Franciaországban

Tüntetésekkel és sztrájkokkal tiltakoztak csütörtökön a franciák a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen, amelyet Emmanuel Macron államfő már a télen el akar fogadtatni a parlamenttel. Kudarc esetén a köztársasági elnök nem zárta ki az előre hozott választásokat.

Országszerte kétszáz városban várhatók megmozdulások a nap folyamán, s fennakadások vannak a vasúti közlekedésben is.

A köztársasági elnök az infláció és az energiaválság ellenére sem akar lemondani a meghirdetett társadalmi reformokról, és nem zárta ki, hogy feloszlatja a nemzetgyűlést, amennyiben az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítvánnyal akadályozzák meg a kisebbségben lévő kormánya által benyújtandó törvénytervezet elfogadását – jelezte csütörtökön Olivier Dussopt munkaügyi miniszter.

Amennyiben a teljes ellenzék összefog, hogy egy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktassa a kormányt, Emmanuel Macron a franciákat fogja felkérni, hogy döntsenek és mondják meg, milyen új többséget akarnak. És ez esetben természetesen kampányolni fogunk, hogy az elnököt megerősítsük

– mondta a kormánytag, akit a nyugdíjreformmal kapcsolatos egyeztetésekkel bízott meg az államfő.

A tárgyalások jövő héten kezdődnek a szakszervezetekkel és a munkáltatói képviseletekkel. Élisabeth Borne miniszterelnök szerda este közölte az AFP hírügynökséggel, hogy a kormány egyeztetéseket kezdeményez annak érdekében, hogy még a tél vége előtt elfogadja a parlament a nyugdíjreformot.

A párbeszédet és az egyeztetést választottuk a szociális partnerekkel és a politikai pártokkal

– hangsúlyozta a kormányfő, aki azt szeretné, ha a nyugdíjreform jövő nyáron életbe lépne. A kormány fokozatosan akarja a nyugdíjkorhatárt évente négy hónappal megemelni annak érdekében, hogy az 2031-ben 65 év legyen a jelenlegi 62 helyett.

Emmanuel Macron már első elnöki ciklusa alatt megpróbálta a nyugdíjrendszert megreformálni, de a koronavírus-járvány miatt végül elhalasztotta. Miután májusban a franciák újra államfőnek választották, a júniusi nemzetgyűlési választáson Emmanuel Macron elvesztette az abszolút többségét a nemzetgyűlésben, ami megnehezíti a kormány számára a törvények elfogadását.

Miközben a GDP-arányos államháztartási hiány idén várhatóan meghaladja 5,5 százalékot, az államadósság pedig 114,5 százalékos, a franciák vásárlóerejének megtartása érdekében nyújtott állami juttatások és az infláció miatt a köztársasági elnök úgy véli, hogy csak a nyugdíjkorhatár emelésével és a munkanélküliség csökkenésével tudja az állam a bevételeit növelni anélkül, hogy emelné az adókat.

A jövő évi költségvetésben a közszférában és az oktatásban dolgozóknak 10 százalékos fizetésemelést irányoz elő a kormány. Ennek ellenére a tanároknak 11 százaléka sztrájkba lépett csütörtökön az oktatási tárca szerint, mert keveslik a beígért összeget.

A jelenleg 5,8 százalékos infláció kordában tartására a kormány jövőre meghosszabbítja az energiaárakra tavaly bevezetett árplafont,

és 15 százalékban maximálja a villamosenergia és a gáz árának az emelkedését.

Az emelkedés a lakossági energiaárakban ugyanakkor magasabb lesz, mint 2022-ben volt, amikor a kormány 4 százalékban maximálta a háztartások számára a villamosenergia árának a növekedését, a gáz árát pedig 2021 októberében befagyasztotta. A legszerényebb körülmények között élőknek külön segítséget is ígért a kormányfő: mintegy 12 millió háztartás az év vége előtt 100 vagy 200 eurós „rendkívüli energiacsekkben” részesül.

Mindezek ellenére a nyugdíjkorhatár emelése népszerűtlen az országban, a pártok közül azonban elsősorban az ellenzéki baloldali pártszövetség támogatja a tiltakozásokat.

Minden francia szakszervezet az ellen van, hogy 64-65 éves korig kelljen dolgozni

– mondta csütörtökön Philippe Martinez, a CGT, második legnagyobb szakszervezet főtitkára.

A reformpárti CFDT viszont nem veszt részt a csütörtöki tiltakozásokban. Laurent Berger főtitkár szerint a nyugdíjreformot vállalatonként és ágazatonként kell megvitatni és bevezetni.

Az ellenzéki baloldali pártszövetség, a NUPES támogatja a csütörtöki tiltakozó felvonulásokat, és október 16-ára egy “nagy menetet” is szervez a drágulás ellen, valamint azért, mert a kormány nem tesz eleget a klímaváltozás ellen.

Kiemelt képünk: EPA/Mohammed Badra

Ajánljuk még