logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Reuters: Az Északi Áramlat gázvezetékek szivárgása ökológiai katasztrófává is válhatnak

| Szerző: hirado.hu
A Balti-tenger mélyén futó Északi Áramlat gázvezetékek szivárgása üvegházhatású gázok kibocsátását okozza, amelyek klímakatasztrófát idézhetnek elő. Pillanatnyilag csak az a kérdés, hogy milyen mértékű lesz a környezetkárosodás mértéke – írta a Reuters szerdai elemzése.

 

Bár egyik vezeték sem működött, de mindkettő tartalmazott gázt, amely nagyrészt metánból áll, mutatott rá a cikk, mely kiemelte, ez egy erős üvegházhatású gáz, amely a szén-dioxid (CO2) után a legnagyobb mértékben felelős az éghajlatváltozásért. A lapnak nyilatkozó hatóságok válaszából egyetlen „pozitívumként” említhető, hogy az olajszennyezéssel szemben, amelynek azonnali hatása lehet a vadon élő állatokra, és azok pusztulását okozhatja, addig a gázvezeték szivárgása korlátozott veszélyt jelent a környező növény- és állatvilágra.

„Ha ezek a csővezetékek meghibásodnak, annak az éghajlatra gyakorolt ​​hatása katasztrofális lesz, és akár példátlan mértékű is lehet” – idézte David McCabe légköri vegyészt, a Clean Air Task Force nonprofit szervezet vezető tudósát a Reuters.

A lapnak McCabe és más megkérdezett emissziós szakértők úgy nyilatkoztak, hogy jelenleg olyan tényezők is meghatározzák a szivárgás mértékét, mint a csővezetékben lévő gáz hőmérséklete, a szivárgás gyorsasága, és hogy mennyi gázt nyelnek el a mikrobák a vízben, mielőtt a szivárgás elérné a felszínt. Ugyanakkor kiemelték, hogy mivel mindkét csővezeték metánt tartalmazott, rendkívül aggasztó a hatalmas káros kibocsátási esemény lehetősége.

A tudósok arra is rámutattak, hogy húszéves időtávon mérve a metánnak nyolcvanszor akkora a légkörmelegítő hatása, mint a szén-dioxidnak, harmincéves távon pedig ugyanez már százszoros mértékű.

Mint mondták, a metánkibocsátás jelentős csökkentése az elkövetkező néhány évben létfontosságú lesz az éghajlatváltozás megfékezésében.

A tengeri gázszivárgás nehezebben mérhető

Jasmin Cooper vegyészmérnök, a londoni Imperial College tudományegyetem kutatója szerint nehéz lenne pontosan számszerűsíteni, hogy mennyi gáz jutott eddig a légkörbe – különösen a tenger alatti csővezetékekből származó szivárgásokra vonatkozó szűkös adatok miatt. „Valószínűleg a Gazpromnak lesz egy becslése a gázmennyiség alapján, de hogy mennyi metán került a levegőbe, ahhoz ki kell küldeniük egy csapatot, hogy felmérje” – mondta.

Kapcsolódó tartalom

Christian Lelong, a Kayrros klímaváltozás méréséhez műholdadatok elemzését végző cég igazgatója pedig azt emelte ki: míg a szárazföldi gázszivárgásból származó metánszivárgást a speciális műholdak egyre növekvő hálózata képes felfogni, addig a víz esetében a fény eltérő visszaverődése miatt nehéz műholdakat használni a tengeri szivárgások elemzésére. Mint elmondta, repülővel vagy drónnal lehetne berepülni alternatív megoldásként.

Eddigi becslések

A rendelkezésre álló adatokon alapuló konzervatív becslés azt sugallja, hogy

a szivárgások együttesen óránként több mint 500 metrikus tonna metánt bocsátottak ki az első áttöréskor, miközben a nyomás és az áramlási sebesség az idő múlásával csökkent

– nyilatkozta a lapnak Jean-Francois Gauthier, a GHGSat kereskedelmi metánmérő műholdas cég mérésekért felelős alelnöke. Összehasonlításképpen: 2016-ban az Egyesült Államokban az Aliso-kanyonban bekövetkezett hatalmas gázszivárgás csúcspontján óránként körülbelül 50 tonna metánt lövellt ki. „Tehát a mostani egy nagyságrenddel több” – mondta Gauthier.

Kapcsolódó tartalom

A Reuters felidézte, hogy az Északi Áramlat 2 – az egyik szivárgó vezeték, amely soha nem indult el – szóvivője a héten azt mondta, hogy a rendszer 300 millió köbméter gázt tárol. Ezzel kapcsolatban Paul Balcombe, a londoni Queen Mary Egyetem vegyészmérnöke úgy becsüli, hogy a teljes mennyiség légkörbe kerülése körülbelül 200 000 tonna metánkibocsátást eredményezne.

Azonos becslést adott a német nonprofit Deutsche Umwelthilfe környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi egyesület is az Északi Áramlat 2 vezeték lehetséges gázkibocsátására vonatkozóan.

A Reuters (IPCC konverziós faktorokon alapuló) számításai szerint ennek a metánmennyiségnek körülbelül ugyanolyan globális felmelegedési potenciálja lenne százéves időtávon, mint körülbelül hatmillió tonna szén-dioxidnak. Ez nagyjából megegyezik az olyan közepes méretű városok CO2-kibocsátásával, mint például Havanna, Helsinki vagy Dayton, Ohio állam.

Arra is emlékeztetett a lap, hogy az Északi Áramlat 1 vezetékrendszerből kiszivárgó gáz mennyisége kevésbé egyértelmű, mert a vezeték szóvivője nem hajlandó megmondani, mennyi maradt a rendszerben, amikor néhány héttel ezelőtt karbantartás céljából lekapcsolták.

A lap idézte Stefano Grassit, az Európai Unió energiaügyi biztosi kabinetjének vezetőjét, aki kedden kijelentette: a szivárgások éghajlati és ökológiai katasztrófává válhatnak.

„Kapcsolatban vagyunk az EU-tagállamokkal, hogy megvizsgáljuk, mi történt, és megtaláljuk a leggyorsabb módot a szivárgások megállítására és a nagyobb károk elkerülésére” – közölte Grassi Twitter-üzenetében.

A Reuters arra is emlékeztetett, hogy az EU-tagállamok több mint száz országgal együtt (közötte az Egyesült Államok, Brazília, Pakisztán és Mexikó) tavaly ígéretet tettek arra, hogy 2030-ig 30 százalékkal csökkentik kombinált metánkibocsátásukat annak érdekében, hogy segítsenek elkerülni a katasztrofális éghajlatváltozás mértékét.

Környezeti kockázat

A Reuters azt írta, a német környezetvédelmi minisztérium szerint a szivárgások nem jelentenek jelentős veszélyt a tengeri élővilágra, azonban a Greenpeace kedden aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a halak gázcsóvákba kerülhetnek, ami megzavarhatja a légzésüket. A dán energiaügynökség pedig a lapnak adott válaszában úgy fogalmazott, még túl korai egyáltalán azt megmondani, hogy ki fogja vizsgálni az Északi Áramlat 2 szivárgását. Mint írták, még senki sem nézte meg a vezetéket. Azt is hozzátették, hogy a szivárgás valószínűleg több napig, sőt talán egy hétig is eltarthat, míg a vezetékekben lévő gáz kiürül.

Ajánljuk még