Több európai ország is vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy mi történhetett az Oroszországot és Németországot a Balti-tenger alatt összekötő vezetékrendszerekkel. A nyomáscsökkenést elsőként az Északi Áramlat 2-n észlelték, hétfő hajnalban. Napközben a dán hatóságok megállapították, hogy Bornholm térségében szivárog a gáz. Hétfő este pedig az Északi Áramlat 1 vezetéken is hirtelen csökkenni kezdett a nyomás.
A dán miniszterelnök szerint akár szabotázs is történhetett.
„Nem zárhatjuk ki. Még túl korai következtetéseket levonni, de ez egy rendkívüli, egy szokatlan helyzet. Három szivárgás volt, és nehéz elképzelni, hogy ami történik, az véletlen”
– mondta Mette Frederiksen.
Kapcsolódó tartalom
A Dán Energia Ügynökség igazgatója szerint is rendkívül szokatlan, hogy nagyon rövid időn belül három incidens történt.
„Természetesen biztosítjuk a területet, nincsenek hajók a környéken. Erről a hadsereg és a tengerészet is gondoskodik. Emellett megemeltük a készültségi szintetet mind a villamosenergia-, mind a gázszektorban”
– közölte a dán energiaügynökség igazgatója, Kristoffer Böttzauw.
Kapcsolódó tartalom
A Der Tagesspiegel című berlini lap korábban biztonsági forrásokra hivatkozva azt írta: célzott támadás okozhatta a szivárgást. A portálnak nyilatkozó, meg nem nevezett német kormányzati szakértő szerint a röviddel egymás után tapasztalt hirtelen nyomáscsökkenés nem lehetett véletlen, és a támadók kilétét illetően két lehetőséget tart valószínűnek.
Véleménye szerint a támadásért Ukrajna vagy a kelet-európai ország valamely támogatója lehet a felelős, de az is elképzelhető, hogy orosz egységek hajtották végre a támadást azzal a szándékkal, hogy növeljék az EU földgázellátása körüli bizonytalanságot, tovább mélyítve az energiaválságot és ismét felhajtva a földgáz piaci árát.
A Kreml kedden közölte: nem zárják ki egy esetleges szabotázs lehetőségét sem. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta:
„Moszkva aggodalommal figyeli a helyzetet, amely azonnali vizsgálatot igényel, ugyanis ez az egész kontinens energiabiztonságát érintő kérdés.”
Többek között a német kormány energiapolitikája és az Oroszországra kivetett szankciók ellen tüntettek több ezren vasárnap az Északi Áramlat 2 német végállomásánál, Lubmin településen. A tiltakozók azt is követelték, hogy azonnal helyezzék üzembe az Északi Áramlat 2-t, így szerintük ismét elegendő mennyiségben és kedvező áron érkezhetne gáz Oroszországból.
Ha valaki elzárja a gázcsapot, akkor elzárja a fűtést is, ezek nem normális körülmények, és nem is lehetnek azok. Németország a világ egyik leggazdagabb országa, ahol ilyesminek egyszerűen nem szabadna megtörténni
– mondta a tüntetés szervezője.
Kapcsolódó tartalom
Jelenleg mindkét vezetékpár üzemen kívül van. Az Északi Áramlat 1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat 2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban leállította a rendszer üzembehelyezési eljárását.