logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Bloomberg: Fájdalmas évek várnak Európára

| Szerző: hirado.hu
Hiába költenek eurómilliárdokat az európai kormányok, hogy ellensúlyozzák a gázárak elszabadulását, ezzel nem tudják megakadályozni a recessziót – vélekedik a Bloomberg. Az orosz gázimport leállását követően egyre csak halmozódnak a bajok Európában, és már elkerülhetetlennek látszik egy, az egész kontinenst érintő recesszió, ami mellett a 2009-es pénzügyi világválság hatásai eltörpülhetnek. A gazdasági portál szerint kemény tél vár Európára, hiszen az energiahiány miatt nem tud termelni a vegyiipar, az acélgyártás, az autógyártás, és ez  súlyosan érinti a háztartásokat is. A Bloomberg az európai energiapiac és gazdaság helyzetét modellezve arra az eredményre jutott, hogy az európai gazdaság már most 1 százalékot zsugorodást mutat. Megjegyzik: 2022 utolsó negyedévében a gazdasági visszaesés elérheti az 5 százalékot is. Mint ismeretes: az uniós ipar energiaellátásának 40 százalékát az orosz energiahordozók biztosították, amelyek az orosz-ukrán háború kitörése óta az EU szankciós politikájának célkeresztjébe kerültek.

A portál becslése szerint a napjainkban kibontakozó európai gazdasági válság legalább olyan súlyos, mint a 2009-es recesszió volt. Kiemelik, hogy amennyiben sikerülne az Uniónak elkerülni a pénzügyi világválság súlyosságát, az euróövezet gazdaságai akkor is jó úton halad afelé, hogy 2023-at a második világháború óta tapasztalt harmadik legnagyobb visszaesésben töltsék. Mint írták, Németország szenvedi meg a legjobban az energiakrízis okozta helyzetet.

 „Európa egyértelműen egy mély recesszió felé tart” – mondta Maurice Obstfeld, az IMF korábbi vezető közgazdásza, aki jelenleg a washingtoni Peterson Institute for International Economics vezető munkatársa. A szakértő rámutatott, hogy hét hónappal az ukrajnai háború kitörése után a kormányok több száz milliárd eurót lapátolnak a családoknak, miközben cégeket mentenek meg, és az energiafelhasználás visszafogásáról beszélnek. Ám ezek az erőfeszítések is kevésnek bizonyulhatnak.

Kapcsolódó tartalom

A Bloomberg szerint tovább növekszik a vállalatokra és a fogyasztókra nehezedő nyomás, miután az Európai Központi Bank (EKB) is megszorítja a gazdaságot, és történetének leggyorsabb kamatemelését hajtja végre a felívelő infláció miatt. Christine Lagarde, az EKB elnöke hétfőn azt mondta, hogy a következő üléseken arra számít, hogy a döntéshozók csökkentik a hitelfelvételi költségeket. A kereskedők már a következő, október 27-i monetáris politikai találkozón 75 bázispontos emeléssel áraznak.  „A kilátások egyre sötétednek” – mondta Lagarde az uniós törvényhozóknak Brüsszelben. – „Várakozásaink szerint jelentős lassulás következik a következő negyedévekben” – utalt az európai gazdaság visszaesésére.

Az energiaipar egyes szakértői tartós válságra figyelmeztetnek, amely potenciálisan nagyobbnak bizonyulhat, mint az 1970-es évek olajellátási válsága. A Bloomberg vezető európai közgazdásza, Jamie Rush szerint a hiányok végső hatása még annál is rosszabb lehet, mint amennyit a gazdasági modellek képesek kimutatni. A szakértő rámutatott, hogy az ipari ellátási lánc drámai, kiszámíthatatlan módon tönkremehet. Mint mondta, az egyéni vállalkozásoknak van egy töréspontja, amely felett a magas energiaköltségek azzal járnak, hogy a vállalkozások leállítják a működésüket. Egész ágazatok szembesülhetnek az energiaintenzív inputanyagok, például a műtrágya vagy az acél hiányával.

A Bloomberg elemzése szerint ha az áramellátási rendszerben elkezdődik az áramszünet, az könnyen irányíthatatlanná válhat. Rush kiemelte, hogy jelenleg azt tudják megmondani az elemzések alapján, hogy az európai energiapiacok hogyan hatnak a gazdaságra, azonban nem képesek megvilágítani a rendszerhibák hatásait.

A földgázellátás akadozása miatt kivonulhatnak Európából a gyártók

A cikk példaként az Evonik Industries AG, a világ egyik legnagyobb speciális vegyianyag-gyártó vállalatának nyilatkozatát idézték, amely Nyugat-Németország ipari Ruhr-völgyében található. A Bloombergnek adott nyilatkozatában a cég a tartósan magas költségek lehetséges hosszú távú kárára figyelmeztetett. – „A német gazdaság, és különösen az ipar virágzásának alapvető feltétele a fosszilis forrásokból származó energia állandó elérhetősége, elfogadható áron” – mondták.

A gazdasági lap hozzátette: a vegyianyag-gyártó cég nem az egyetlen kárvallottja az energiaválságnak. Mint írták, a Volkswagen AG, Európa legnagyobb autógyártója a múlt héten jelentette be, hogy elviszi a termelést Németországból és Kelet-Európából, ha továbbra is fennmarad a földgázhiány.

A Németország második legnagyobb vegyi üzemét közösen üzemeltető Domo Chemicals Holding NV szintén csökkenti a termelést Európában, az olasz teherautó-gyártó, az Iveco Group NV pedig arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy tárgyalásokat folytat beszállítókkal az energiaárakkal kapcsolatos nehézségekről.

Kapcsolódó tartalom

A múlt héten közzétett adatok azt mutatják, hogy a magánszektor aktivitása az eurózónában szeptemberben a harmadik hónapra csökkent, az S&P Global által összeállított beszerzési menedzser index pedig 2013 óta a legalacsonyabb szintre süllyedt. Mindeközben a válság a fogyasztói bizalma is rekordalacson szintre zuhant.

Az európai ipar az orosz gáztól függ

A Bloomberg szerint a probléma tavaly kezdte felütni a fejét, amikor az energiaárak szárnyalni kezdtek, ahogy a kereslet helyreállt a Covid-19 világjárványból, és Vlagyimir Putyin orosz elnök csendesen korlátozni kezdte az Európába irányuló gázszállítást.

A februári ukrajnai invázió további káoszba sodorta a gazdaságot és az egyre növekvő infláció, a megélhetési költségek mélyülő válsága és az ipari termelés visszafogása miatt. Szeptember elejére meghatározatlan időre leállt az Északi Áramlat 1 vezetéken Oroszországból Nyugat-Európába tartó korlátozott gázszállítás.

Kapcsolódó tartalom

A gazdasági lap kiemelte, hogy egy évvel korábban az orosz gázimport Európa teljes keresletének mintegy 40 százalékát fedezte. Ennek következtében hiába csökkentek az augusztusi csúcshoz képest a gáz- és áramárak, egyes területeken továbbra is több mint hatszor magasabbak a szokásosnál. Ezen az árszinten pedig vállalatok ezrei válnak életképtelenné állami beavatkozás nélkül.
A Bloomberg becslése szerint a jelenlegi oroszországi gázszállítás a 2021-es szint 10 százalékát teszi ki. A

Maeva közgazdászai, Cousin és Rush úgy látják, hogy még az állami támogatások után is elég nagy a reáljövedelem-prés ahhoz, hogy recessziót váltson ki. A pesszimista előrejelzések szerint azonban  tovább fog csökkenni Európa gázellátásának mértéke, amit tovább nehezít a várhatóan a 2010-eshez hasonlóan hideg tél és a megújuló energiatermelés alacsony volumene. A szakértők szerint a kibontakozó válság próbára teszi az EU-országok közötti egységet is. Előrejelzéseik alapján a gáz tőzsdei ára 400 euró fölé emelkedhet, az infláció mértéke 2023-ban megközelítheti a 8 százalékot, a gazdaság pedig már idén télen 5 százalékkal zsugorodhat.

A lap szerint tovább fokozza a válsághelyzetet, hogy az európai politikusok már a Covid-19 világjárvány idején megnyitották a fiskális zsilipeket, hogy elkerüljék a gazdasági katasztrófát, azonban továbbra is támogatják az energiaválságot. Mint írták, az európai vezetők most döntés előtt állnak, hogy újabb segélyekkel feszítik-e tovább az államháztartást. Arra is választ kell adniuk a választóik számára, hogy miért engedték kicsúszni a kezükből a válság kezelését.

– „Óriási nyomás nehezedik a kormányokra, hogy közbeavatkozzanak” – mondta Dario Perkins, a londoni TS Lombard közgazdásza, aki szerint az ársapkák, a likviditástámogatás és a nagy költségvetési transzferek elkerülhetetlennek tűnnek. A hatóságoknak támogatniuk kell a háztartásokat és a vállalkozásokat, különben most fogják elszenvedni azt a recessziót, amit a járvány idején elkerültek.

Kapcsolódó tartalom

Nyugat-Európa pénzzel pótolná a kieső energiát

A Bruegel becslését idézve a cikk azt írja: az EU kormányai eddig 314 milliárd eurót különítettek el a válság fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt ​​hatásának enyhítésére. Simone Tagliapietra, a Bruegel elemzője szerint az Unió megoldásai „fiskális szempontból nem fenntarthatóak”.

Ahogyan a Bloomberg is felvázolta, az uniós ipar energiaellátásának 40 százalékát az orosz energiahordozók biztosították, amelyek az orosz-ukrán háború kitörése óta az EU szankciós politikájának célkeresztjébe kerültek, amely sorozatos sokkhatásokat mér az energiapiac árszintjének alakulására – a szerk.

Kapcsolódó tartalom

További drágulás várható az energiapiacon

Az energiaipar elhúzódó félelme az, hogy a következő hónapok fájdalma csak a kezdet lehet. Christyan Malek, a JPMorgan Chase & Co globális energiastratégiájának vezetője a Bloombergnek adott nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy amint Peking enyhít a Covid-korlátozásokon, növekedni fog a kínai kereslet az LNG iránti kínai kereslet, ami tovább fokozza a versenyt és az árnyomást Európában. Anouk Honore, az Oxford Institute for Energy Studies tudományos főmunkatársa szerint ez nemcsak egy néhány hónapos probléma lesz, hanem valószínűleg legalább kétéves.

Ajánljuk még