Egybehangzó várakozások szerint nem kizárt, hogy a Bank of England, amely tavaly december óta már hét kamatemelést hajtott végre, napokon belül soron kívüli újabb kamatemeléssel reagál a piaci folyamatokra.

A piaci adatok alapján a hétfői kereskedés korai szakaszában 1,033 dollár/font árfolyamot is mértek az ázsiai, majd a londoni kereskedésben; ez 4,7 százalékos gyengülés volt a pénteki nyitáshoz képest.

Ilyen alacsony dollárárfolyamra azóta nem volt példa, hogy Nagy-Britannia csaknem 52 évvel ezelőtt, 1971 februárjában áttért az azóta is használatos, modern decimális pénzrendszerre.

A font hétfői gyengülése előtt 1985 februárjában mérték az eddigi legalacsonyabb dollárfolyamot a tízes pénzrendszer meghonosítása óta, 1,054 dollár/font árfolyamszint környékén.

A hétfő délelőtti londoni kereskedésben korrekció indult, és a font 1,07 dollár környékére erősödött vissza, de általános elemzői vélemények szerint az árfolyam megrendülése soron kívüli kamatemelésre késztetheti a brit jegybankot, akár már ezen a héten.

A Bank of England 1997-ben nyerte el teljes monetáris függetlenségét azzal, hogy a kormánytól a jegybanki monetáris tanács hatáskörébe került a kamatszint meghatározása, és az azóta eltelt negyedszázadban nem volt példa soron kívüli kamatemelésre.

A Bank of England legutóbb a múlt héten emelte ötven bázisponttal az addigi 1,75 százalékról 2,25 százalékra, tizennégy évi csúcsra alapkamatát.

A brit jegybank – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság központi bankja – tavaly december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről.

A múlt csütörtökön bejelentett hetedik kamatemelés nyomán a brit jegybanki alapkamat 2008, vagyis a globális pénzügyi válság időszaka óta most a legmagasabb.

A szigorítási ciklus fő hajtóereje a négy évtizede nem tapasztalt ütemű, 10 százalék környékén járó infláció.

A Bank of England a múlt heti kamatdöntő ülésről kiadott közleményében ugyanakkor azt valószínűsítette, hogy a brit gazdaság már recesszióban van.

A brit kormány éppen a meredeken emelkedő megélhetési költségek és az ezzel egyidejű gazdasági visszaesés hatásainak enyhítése végett hirdette meg a múlt héten az utóbbi évtizedek legnagyobb mértékű adócsökkentési programját.

Kwasi Kwarteng brit pénzügyminiszter a londoni alsóházban pénteken tartott ismertetésében közölte: a jövő áprilisban kezdődő új pénzügyi évtől a személyi jövedelemadó jelenleg 20 százalékos alapkulcsa 19 százalékra csökken, a legmagasabb jövedelmekre megállapított 45 százalékos felső adókulcs pedig megszűnik, és a magas jövedelműek adója egységesen 40 százalék lesz.

A programban szerepel az is, hogy az eddigi 125 ezer font kétszeresére, 250 ezer fontra (117 millió forintra) emelkedik az az ingatlanérték, amely felett az új lakóingatlanok vásárlását illeték terheli.

A brit pénzügyminiszter által bemutatott program értelmében a kormány a korábbi tervvel ellentétben nem emeli 25 százalékra a jelenlegi 19 százalékról a társasági adót, és visszavonja azt a döntést is, amelynek alapján novembertől 1,25 százalékkal nőtt volna a foglalkoztatottak után befizetendő társadalombiztosítási járulék.

A font az adócsökkentési program finanszírozhatósága és államadósság-növelő hatása körüli piaci aggodalmak miatt már pénteken esésnek indult, ráadásul Kwarteng a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában közölte: kész további jelentős adócsökkentésekre.

Vasileios Gkionakis, a Citigroup pénzügyi szolgáltató csoport európai devizastratégiai igazgatója a Financial Times online kiadásának nyilatkozva hétfőn úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia máris valutaválságban van.

Az irányadó tízéves brit állampapír hozama hétfőn – a 2008-as globális pénzügyi válság óta először – 4 százalék fölé emelkedett.

Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak az alsóházi konzervatív frakció egyik tagja hétfőn, név nélkül nyilatkozva elmondta, hogy már gyűlnek a levelek, amelyekben a képviselők bizalmi szavazás kiírását kezdeményezik az alig három hete kinevezett Liz Truss miniszterelnök ellen.

Az idézett képviselő, aki az előző miniszterelnök, Boris Johnson kormányában miniszteri tisztséget töltött be, kijelentette: a kezdeményezők attól tartanak, hogy Truss összedönti a brit gazdaságot.

A Konzervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság minimum 15 százalékának – a jelenlegi létszám alapján 54 képviselőnek – kell levélben kezdeményeznie a miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a frakció illetékes bizottsága elrendelje a voksolást.

A Sky News forrása azt nem közölte, hogy eddig hány ilyen levél érkezett a testülethez.